Koncz József: A végtelenbe pillantani (Miskolc, 2007)

Nagybánya és Miskolc

Már így is sokat írtam, az előzőekhez képest. A tér, idő kapcsolatunkban másutt is szerepet játszik festészetem történetében, így most ezen részt befejezem. Nagybánya és Miskolc „Aurea prima sata est aetas, quae vindice nullo" Első volt az aranykor. Kényszer meg nem alázta, Törvények nélkül és önként élt becsületben. Megtorlás senkit nem ijesztett, nem fenyegettek Érctáblák senkit, bírája előtt nem esengett Félve, remegve a nép és mégis biztosan éltek. Akkor büszke fenyő még nem szállott le az ősi Hegycsúcsról, hogy fürge hajóként fusson a vízre, A hazain kívül más partot senki nem ismert. (Ovidius: Az aranykor) A Nagybányai Festőiskola a magyar festészet kezdetének aranykora. Megteremtette a magyar festészet, művészképzés bázisát (alapját). Nagyon sok kiváló festőművész emelkedett ki munkásságával, hogy gazdagítsa alkotásokkal a magyar művészet történetét. Eladdig külföldre vándorolt, majd hazakerült festők munkáiból ismerünk különböző tartalmú, stílusú minőségében is különböző megítélésű műveket. A megalapítása illetve megszervezése Hollósy Simon nevéhez fűződik, a festészeti minőség szempontjából viszont Ferenczy Károly volt a vezéregyéniség. A budapesti Akadémiának is oktató mestere volt. Ebből a csoportból került ki Benkhard Ágost is. Szintén oktatott a budapesti Akadémián. 1935-1937-ig akadémiai rektor is volt. Sok kiváló festőt nevelt. Mielőtt én az Akadémiára kerültem, nem sokkal előbb ment nyugdíjba. E rövid bevezetőt az szükségelteti, hogy most a művésztelepre kerülve, harmadévem végeztével, alakrajz mesteremet eltávolították. Benkhard mesterrel kezdjük el nyári gyakorlatunkat Miskolcon. A történeti tényeket sem kihagyva, mertem Nagybányát, annak létrejöttét a festészet aranykorának nevezni. Elkötelezettségem mellett való állásfoglalásomat is megerősíti. Nagybánya jelentőségét ebben az időben, a felborított világszemléleti stabilitás következtében, festő jellemek - érdeküknek megfelelően - különbözőképpen ítélték meg. A félreértést növelte a nagybányai Horthy Miklós Magyarország kormányzójaként történt ténykedése. A Nagybánya szó használata negatív értelmezésként tudatosult. Miskolc. Hogy jön ide Miskolc? Az elvesztett első világháború, a trianoni szerződés ítélete alapján Romániához került Nagybánya. A második világháború elvesztése után szintén. Már az első világháború után fogant meg az a gondolat, hogy Nagybánya levegője, hangulata Miskolcon és környékén található fel. Az itt élő festőművészek szervezik meg a folytatását a nagybányai szellem megmentésének. Létrehozták a Miskolci Művésztelepet, ami igazgatásilag a Képzőművészeti Akadémiához tartozik, itt tehetséges festőnövendékek ingyen és bérmentve végezték 100