Veres László: Üvegművességünk a XVI-XIX. században (Miskolc, 2006)
AZ ÜVEGGYÁRTÁS KITELJESEDÉSE A XVI—XVII. SZÁZADBAN
adott esetben az üveggyártás csupán úri szórakozás lenne, „...saját gyönyörködtetésére" szánt dolog. Az igazság azonban az, hogy az ő esetében is gazdasági érdekek domináltak. A gazdasági érdekének lényege abban állt, hogy uradalma és háztartása részére üveget gyártson és emellett a termékeket piacon is értékesítse. A javarészt erdőségekkel borított uradalmában az egyik fontos jövedelemforrás az erdők fáit nagymértékben hasznosító üvegkészítés lehetett. Pálffy másik állítása, mely szerint „Magyarországon sok úrnak van üveghutája" szintén valótlan állítás volt. Igaz, hogy a „sok" értelmezése nézőpont kérdése, de talán néhány esetről nem lehet a szó igazi értelmére következtetni. Az 1630-as évekig a királyi Magyarországon Pálffyval együtt csak 4—5 főúrnak volt üveghutája. Igaz, hogy közülük némelyiknek több is. így a Felvidék északkeleti részén birtokos Rákóczi Zsigmondnak, aki a korszak harmadik legjelentősebb üvegipari központját alakította ki Sáros vármegyében, a mak.ovicai uradalomban. 13 Rákóczi Zsigmond 1601-ben vásárolta meg ezt az uradalmat, melybe 103 település tartozott. A hatalmas kiterjedésű birtok központja a makovicai vár alatt Zboró mezővárosában malommal, fűrész- és puskaporőrlő üzemekkel, vendégfogadóval és üveghutákkal. A huták nyilvánvalóan XVI. századi alapításúak voltak. Közülük a domínium 1641. évi összeírásában már csak az egyiket említi részletesen, miszerint az „iweg chwr (vagyis üvegcsűr) újonnan erigáltatott ... oldala boronafal, a födele dirib-darab fenyődeszkából faszeggel sendelyezett, három kemence van benne." A hutához tartozó tárházakban 600 paraszt üvegtányért és 500 kristály üvegkarikát vettek számba. Ez az összeírás több szempontból is óriási jelentőségű. A XVI. század negyvenes éveiig egyetlenegy ilyen „részletes" leírással sem rendelkezünk. A szűkszavú leírást értelmezve világossá válik előttünk, hogy az üvegkészítő üzem lényegében egy faszerkezetű épületet jelentett, amelyben 3 kemence szolgálta a termék-előállítást. Ezek közül az egyiket a nyersanyagok szárítására használták, a másik volt a műhelykemence, amelynek nyílásaiban, tűzálló agyagtégelyekben olvasztották az üvegfúváshoz nélkülözhetetlen nyersanyagokat, míg a harmadik kemence a hűtést biztosította, vagyis a forró késztermékek természetes hőmérsékletre való lehűtését. A huta leírása tökéletesen megfelel Agricola XVI. századi hutaábrázolásainak, vagy az időben visszábblépve a XIII—XIV. századi üveghuták régészeti feltárásai során rekonstruált képnek. Az 1641. évi összeírás az üzem termékeiről is szól. Paraszt és kristály üvegkarikákról, vagyis zöld színű és színtelen, áttetsző ablakozásra használt üvegekről. Ezek előállítási technológiáját figyelembe véve teljes bizonyossággal állíthatjuk, hogy a hutában öblösüveggyártás is folyt. Rákóczi Zsigmond 1601-ben említett két üveghutája közül az 1641-ben már nem létezőnek a helyét és szerepét a század dereka táján üzembe helyezett s^tebnyiki huta vette át, amely a XVIII. században termékei révén kultúrtörténeti jelentőségűvé vált. 14 Az újbányái és zborói üvegkészítő központok perifériáján kisebb üveghuták működtek, amelyekről ismereteink nagyon felszínesek. A Rákócziak munkácsi uradalmában a XVII. század közepén folyt üveggyártás. Az uradalom központjában 1210 darab, itt gyártott „ablakba való üvegkariká"-t vettek nyilvántartásba. A Wesselényi család murányi birtokán 1630—40 táján kezdtek el üveget készíteni. Egy 1663-ból származó összeírás tudósít utoljára a huta létezéséről és veszi számba azt az 5956 darab ablaküveget, amelyeket az „officina vitriaria"-ban állítottak elő. 15 A török hódoltság időszakában keletkezett államalakulat, a királyi Magyarország nyugati részein, az osztrák határ közelében egyedül csak a Batthyány család birtokairól származnak üveggyártásra utaló információk. 1567-ben az uradalom alkalmazottai között „üvegablakjártók" is szerepeltek. Az üvegkészítés a XVII. században is gyakorlatban volt a Batthyány család birtokán, amire a pápai ferences rendi konvent kérvénye utal. A ferences atyák az 1680-as években többször kérték Batthyány Kristóftól, hogy az „ablakra való kristályüvegre méltóztassék maga üvegbányájáról commitálni." 16 A huták az uradalmi központban, vagy annak közvetlen közelében Szalonak és Léka határában települhettek. A történelmi adatok ismeretében a királyi Magyarország nyugati területén a XVI—XVII. században jóval fejletlenebb volt az üveggyártás, mint