Veres László: Üvegművességünk a XVI-XIX. században (Miskolc, 2006)
Az ÜVEGIPAR KIALAKULÁSA ÉS FEJLŐDÉSE A XVI. SZÁZADIG
U ve ggyöngyök a karosi honfoglalás kori temetőből. Herman Ottó Múzeum, Miskolc Zachariást, az ibériai érseket. Amen." 2,s Ibéria, más néven Georgia az onogur őshaza közvetlen szomszédságában, a Kaukázus déli lejtőin levő államalakulat volt, amely hosszú ideig bizánci fennhatóság alatt állott. Bizánci, szasszanida, perzsa díszüvegek kerültek elő Kelet-Turkesztánban is. Egy ilyen díszüveg, egy serleg található a narai templom kincstárában is. Összességében üveg szavunk eredetéből, a régészeti leletekből és az onogur őshaza térségében uralkodó élénk bizánci—perzsa kereskedelemből arra következtethetünk, hogy a magyarság használatában nemcsak üvegpasztából készült szegényes gyöngyöcskék voltak. Az előkelő rétegek, az uralkodó osztály tagjai könnyen beszerezhettek díszüvegeket is, amelyek apáról fiúra öröklődhettek. 29 A honfoglaló magyarok sírleletei nem tartalmaznak üvegedényeket. Gyakoriak viszont az ékszerként használt üveggyöngyök, amelyeket a bizánciaktól, vagy a velenceiektől szereztek be, vagy maguk készítettek. A magyarok a vándorlásaik, vagy kalandozásaik során szerzett színes üvegdarabokat porrá őrölték és alacsony hőfokon megolvasztva gyönggyé formázták. 30 AIX. században a Kárpát-medencében letelepedett magyarság életében egyre jelentősebb szerepet töltött be az üveg. Köszönhetően Bizáncnak és az országot ért nyugati hatásoknak. A honfoglalást követően, különösen a XI—XII. században Bizánc politikai, művészeti befolyása nagyon jelentős volt Magyarországra, s ez élénk kereskedelemmel is párosult. A bizánci üvegművészet még ebben a korban is vezető szerepet töltött be az ismert világban. Bizánci hatásra ismerte meg a magyarság ebben az időszakban az üvegből készült mécsest, ezt az alacsony, perem nélküli, csésze formájú, alul függőleges, hengeres tartályrésszel ellátott világítóeszközt, amely alkalmas volt arra, hogy kézben tartsák, vagy foglalatban függőlámpaként használják. Bizánci hatásra terjedtek el Magyarországon az ún. „golyvás"palackok is. Az edény elnevezését a nyakán látható cseppfogó dudortól nyerte. Az ilyen üvegek a bizánci fennhatóságú korinthosi hutában készültek először,