Veres László: Üvegművességünk a XVI-XIX. században (Miskolc, 2006)

A HAGYOMÁNYOS ÜVEGKÉSZÍTÉSTŐL A GYÁRIPARI TERMÉK-ELŐÁLLÍTÁSIG

állítható, hogy a XIX. század végi iparművészeti törekvések, a szecesszió új üvegstílusa számára a technikai lehetőséget Pantotsek Leo Valentin Zlatnón kikísérletezett technikai újításai tették lehetővé. 1891-től a gyár tevékenységéről, felszereltségéről az iparkamarai jelentések adnak pontos képet. Az adatokból világossá válik, hogy a zlatnói huta elsősorban díszüvegek, s ezen belül is metszett üvegek gyártására specializálta magát, miután 1887-ben átalakították modern gáztüzeléses rendszerré. A metszett díszű üvegek mennyisége évenként elérte a 30 ezer mázsát. A gyár azonban nem hagyhatta el az egyszerű közhasználad üvegek, vagyis a közönséges fúvott üvegek előállítását sem, ha piacképes kívánt maradni. A különféle palackok, egyszerű üvegedények mennyisége a metszett üvegekének átlagosan kétszerese volt.

12 A XIX-XX. század fordulóján a zlatnói üveggyár a folytonos tulajdonosváltások és az ekkori üvegipart sújtó válságok hatására visszasüllyedt az átlagos üveggyárak szintjére. 1900-ban 300 alkalmazottja volt az üzemnek, amely a metszett üvegek mellett egyre inkább a közhasználati üvegek készítésére, a préseitüvegek és a különféle világítási eszközök gyártására helyezte a hangsúlyt.

11 Zólyom vármegye a XIX. században az ablak- és a tükörgyártás központjává vált. A XVIII. századi huták közül egyedül az 1744-ben létesített S^ihiai huta maradt fenn, amelyet azonban jelentős mértékben modernizáltak, gáztüzelésű kemencével láttak el. A XIX. század üvegiparában meghatározó szerepet játszó Kuchinka család 1820-ban építtette fel Hrinyova község mellett, Herencsvölgyben ablaküveg- és tükörgyártó üzemét, amelyet szintén modernizáltak az 1880-as években, s így Magyarország legjelentősebb táblaüveg- és tükörgyáraként tartották számon.

14 A Jeczenye nevű faluhoz tartozó Kis-Kapocs (Kramlistge) üveggyára is a Kuchinka család vállalkozó kedvének köszönhette létezését az 1880-as években. A táblaüveggyár kezdetektől fogva gázüzemeltetésű regenerátoros kemencékkel működött. A kelvidék nyugati részén, Trencsénben egyetlen XVIII. századi huta sem érte meg a következő századot. A XIX. század elején még épültek ugyan közvetlen fatüzeléses kemencével ellátott huták, de ezek semmilyen tekintetben nem voltak képesek versenyre kelni a XIX. század második felében alapított gáztüzeléses kemencéjű üveggyárakkal. A Zliecho község határában lévő Gápel-pusztán 1800-ban, majd a Zsittnához tartozó Karolinvölgvben 1836-ban alapított huták a század végéig fenntartották magukat. Létesítésükben ugyanazok az okok játszottak szerepet, mint a régi uradalmi huták esetében. Vagyis a fa hasznosítása volt a cél. Az itt gyártott parasztüvegekkel a falvak lakossága kereskedett, vásárról vásárra járva.

13 Trencsén első üveggyára Felső-Sennye mellett, az ún. Szidónia-telepen 1850-ben kezdte meg a termelését a korszak közismert üveggyáros családja, a Schreiber famíka egyik tagja, Vince irányításával. A 80-as években a kemencéket gáztüzelésűre állították át és növelték a festő- és csiszolóüzem kapacitását. 36 csiszológépen folyt a díszítés. A s^idoniai üveggyár évente 2000 q közönséges üveget és 5000 q finom öblösüveget állított elő.

16 Trencsén többi üveggyára is a Schreiber család érdekeltségi körébe tartozott. Schreiber József és unokaöccsei voltak a bérlői a Zav Albert gróf tulajdonában lévő Zay-Ugróczi üveggyárnak, amely 1874-ben kezdte meg működését egy volt posztógyárban. 1882-1883 között két 28 tégelyes Siebert-féle regenerátoros gázkemencét építettek a régi fatüzelésűek helyére és minden olyan eszközzel felszerelték a gyárat, ami egy korabeli modern üzemre jeüemző volt. Az éves termelés 5000 q közönséges és 5000 q finom öblösüveg volt. A Zay-Ugróczi gyár ÉszakMagyarország egyik legmodernebb és legnagyobb művészi hatású üveggyára volt. Schreiberék művészeket és tervezőket is foglalkoztattak, akiknek az volt a feladatuk, hogy az üvegművesség új eredményeinek és törekvéseinek ismeretében magas esztétikai értékeket hordozó üvegtárgyakat tervezzenek és új üvegkészítő eljárásokat kísérletezzenek ki. 1881-től az üveggyár alkalmazottja volt Sovánka István, a szecesszió üvegművészetének legjelentősebb hazai alkotója is. A Zay-Ugróczi üveggyár komoly üzleti hasznot eredményezett a bérlők számára, akik jövedelmüket egy saját tulajdonú gyár építésébe fektették.

1

" A Zay-Ugróczhoz közeli Rovne településen 1892-re épült fel Schreiber József és unokaöccsei