Veres László: Üvegművességünk a XVI-XIX. században (Miskolc, 2006)

AZ ÜVEGHUTÁK TERMÉKEINEK FORMAI, FUNKCIÓBELI SAJÁTOSSÁGAI ÉS DÍSZÍTMENYEI

Porciós- és fütyülcísüvegek, Észak- és Kelet-Magyarország Dr. Ujszászy László magángyűjteménye Pálinkáskorsók, XIX. század eleje. Délvidék Herman Ottó Múzeum, Miskolc szerepet kapott, általában früstökre fogyasztottak a gazdák egy-egy porciót.

33 Szokásba jött az aratópálinka fogyasztása. Aratáskor a „rendes gazda" hajnalban egy-egy porciót adott a segítőknek, napszámosoknak. így érthető, hogy a háztartásokban több ilyen palackocskára is szükség volt. A porciós- és fütyülősüvegekből pálinkát és bort egyaránt fogyasztottak. A nagyobb méretűek voltak a boros ivóedények. Az így kétféle funkciót betöltő üvegek között a méreten túl csak a díszítményben fedezhetők fel különbségek. Az edények alapformája a kis és nagy üvegeknél azonos Borosüveg, XIX. század. Erdély Herman Ottó Múzeum, Miskolc volt. A hengeres gömb- vagy kúpszerű tárolórész hirtelen összeszűkülve, hosszú, keskeny nyakrészben folytatódott. A kisebb üvegeknél a nyak száj része tölcsérszerűen végződött. Talpas és talp nélküli formában egyaránt készítették ezt a gyakori ivóedény-féleséget. A kisméretű palackocskákat díszítették, a nagyobbakat sohasem. A porciósok dísze a formába fúvás során keletkezett, csavart, harántvonalas és vízszintes bordázatok, benyomódások figyelhetők meg testükön. Ismerünk színes üvegből készült darabokat is. A nagyobb palackok többnyire zöld vagy színtelen áttetsző