Veres László: Üvegművességünk a XVI-XIX. században (Miskolc, 2006)

AZ ÜVEGMŰVESSÉG TÖRTENETÉNEK KUTATÁSA

sősorban a régészet számolhatja fel, mivel a középkor emlékeinek döntő része elpusztult, vagy a felszín alól hozható napvilágra. Borsos munkássága idején már számos helyen történt, vagy folyt régészeti kutatómunka. A régészet munkamódszeréből következően — ami a feltárást és a publikálást jellemzi —, Borsos csak Höllrigl József publikációjára és feltáró régészek szóbeli közléseire támaszkodva rögzíthette véleményét. Az elmúlt évtizedekben lezajlott ásatások eredményeinek egy részét már a szakirodalomból is megismerhetjük. Az ásatások jelentős számban hoztak felszínre középkori üveghutákat és döntően üvegtöredékeket. Ezek segítségével ma már bemutatható a Kárpát-medencében folytatott termék-előállítás technológiai és művészi színvonala egyaránt. A Buda, Diósgyőr és Visegrád királyi várak feltárásaiból származó üveganyag sokrétű vizsgálatát ismerhetjük meg H. Gyürky Katalin és Mester fidit munkáiból.

25 A középkori várak, kastélyok üveganyagának feldolgozására pedig bőséges irodalom szolgáltat adalékot: Baláca, Eger, Pacin, Ozora stb. E régészeti közlemények tényekkel támasztják alá azt a korábbi hipotetikus feltevést, hogy a magyar üvegművesség korai fejlődése sokirányú hatásnak volt kitéve, de a külföldi termékek mellett mindig jelen volt a magyar áru, amelynek sajátossága csak bonyolult kémiai, vegyelemzési módszerekkel rekonstruálható. A velencei üvegművészet mellett a bizánci és a német hatás is mutatja, hogy az iparművészet ezen ágában is a Kárpát-medence területén a formakincs, a stílusirányzat, a technológia sokrétűen keveredve önálló, egyedi tulajdonságokat eredményezett. Közel másfél évszázad kutatásai, de különösképpen az elmúlt közel fél évszázad eredményei alapján újból megkísérelhető a magyar üvegművesség történetének átfogó bemutatása. [JEGYZETEK] 1 SCI IMIDT, Robert 1912.; RADEMACHER, Franz 193.1; VÁVRA, Jaroslav Robert 1952. 2 RIDOVICS Anna 2002. 464-471. 3 A könyv bejegyzésével együtt a Déri Múzeum Könyvtárában található. Ltsz. 7197. 4 VISKI Károly é. n. 274-395. 5 VERES László 1983. 21-22. 6 TAKÁCS Béla 1966., 1970. ~! ÉRI István 1966. 143-180.; VAJKAI Aurél 1944. 124- 130.; VAJKAI Aurél 1959.; MOLNÁR László 1980-81. 77-99.; 1984. 209-225. 8 Vö. RIDOVICS Anna 2002. 465. 9 IPOLYI Arnold 1876. 486. 10 MYSKOVSZKI Viktor 1879-80. II. 89. 11 RIDOVICS Anna 2002. 465. 12 BÁRDOS József 1886.; TELKES Simon 1895. 13 DIVALD Kornél 1912. 329-378. 14 TAKÁTS Sándor 1900.; KÁRFFY Ödön 1902. 276-284.; KEMÉNY Lajos 1906. 188-189.; TAGÁNYI Károly 1900. 15 HÖLLRIGL József 1934. 176-187. 16 SÁGHELY] Lajos 1938., 1948.; Hl VERT Dezső 1940.; GURMAI Mihály 1943. 17 BORSOS Béla 1965., 1974. 18 KAT( )NA Imre 1974., 1978.; VARGA Vera 2000., 2002. 19 DABÓCZY Dénes-P. SZALAY Emőke-VERES László 1988. 20 Pl. STRELEC, Karol 1992. 21 TAKÁCS Béla 1966., 1970.; ÉRI István 1966. 143-180. 22 BUNTA Magda-KATONA Imre 1983.; BL'NTA Magdalena 1980. 219-240. 23 VERES László 1989., 1997. 24 FÉL Edit-HOFER Tamás 1975. 25 11. GYÜRKY Katalin é. n.; Lő. 1971.; MESTER Edit 1997.