Veres László: Üvegművességünk a XVI-XIX. században (Miskolc, 2006)
AZ ÜVEGHUTÁK TERMÉKEINEK FORMAI, FUNKCIÓBELI SAJÁTOSSÁGAI ÉS DÍSZÍTMENYEI
A nagyobb méretűek bortároló edények voltak, a kisebbeket pedig keresztelő kan csónak használták Zemplénben, tetszetős kivitelük miatt. Az 1842től termelő feketeerdői üveggyár is készített szögletes szájú, „rücskös" díszű kancsókat, amelyek tökéletesen hasonlítanak a regéci termékekre, ezért az emlékanyagban nehezen választhatók külön a feketeerdői és regéci darabok. Az erdélyi írásos mustrájú kancsók rokon díszítésű tárolóedényei a zempléni habos díszfi kancsók. Ezek azonban méretüket tekintve jóval nagyobbak a porumbákiaknál. A másik lényegesebb eltérés pedig az, hogy színtelen, áttetsző üveg falába helyezték a tejüveg- vagy a színezett üvegszálakat. Két formájukat fedezhetjük fel az emlékanyagban. Az egyiket hengeres, felfelé kissé kiszélesedő forma jellemzi. A másik kancsó teste gömbölyű, nyakrésze hengeres vagy négyszögletes. E típusnál talpas vagy talp nélkülieket egyaránt találhatunk. A zempléni habos díszű kancsók általában egy-másfél literesek. A kancsók között különös szépségűek a kék színűek. Felső-Magyarország részein és Erdélyben gyártották őket. A Felső-Magyarország déli részén lévő huták közül csak a parádi huta termékeinek sorában fedezhetünk fel kék színű kancsókat. Erdélyben főként a butyászai huta volt ismert kék színű üvegeiről. A kék színű kancsók készítésének első nyomait a XVII. századi források nyújtják. Ezek színe még tökéletes kobaltkék volt, azonban a XVIII. század végétől egyre inkább megfigyelhető a kék szín halványulása. A kobaltkék szín előállításához nélkülözheteden ,,zapferá"-t és „smalté"-t a magyarországi kobaltbányák szolgáltatták Augsburg közvetítésével egész Európának. Egyes véleménvek szerint a magvar parasztüvegek igen gazdag, és jellemző csoportjára, az ún. kék üvegekre talán a kék perzsa üvegek is hatással voltak. Perzsiában a XVI—XVIII. században a középkori mezopotámiai üvegművészet hatása alatt álló üvegipar alakult ki. A perzsa üveg jellemző fúvott stílusa a velencei és spanyol üvegekkel mutat rokon vonásokat. A XVII—XVIII. századi magyar üvegek között gyakran előfordulnak olyan darabok, edényformák, amelyek emlékeztetnek a perzsa üvegekre. Amikor a perzsa és a magyar üvegek kapcsolatáról beszélnek egyes kutatók, a perzsa üvegek magyar üvegművészetre gyakorolt hatását a török uralom alatt Magyarországon elterjedt perzsa üvegeknek tulajdonítják. 21 Valószínűbb azonban, hogy a rusztikus parasztüvegekre gyakorolt perzsa hatás helyett inkább a velencei üvegművészet befolyását kell feltételeznünk, amely a habánok közreműködésével teljesedett ki. A habánok nem voltak üvegkészítők, s ezért nem szerepel nevük az üvegesek sorában. A habánok, régi kifejezéssel élve „űjkeresztények", a XVI. század elején a reformáció szélsőséges irányzata, az anabaptista szekta hívei voltak, akiket vallási felfogásuk miatt üldöztek el hazájukból, Eszak-Itáliából és DélTirolból, és többek között Magyarországon is letelepedtek. Nyugat- és Felső-Magyarországon jöttek létre szociális színezetű vagyon- és háztartási közösségeik. A habánok kiváló iparosok voltak, mindenekelőtt fazekasok. Felső-Magyarországon Kosolnán, Dejtén, Szpbotiston, Stompfán és Uvárdon éltek. 22 F települések közelében régi üvegcsűrök sora működött. így a bányavárosi huták, továbbá Szkiéno, Fbedecz Csárad, Zliecho. Bethlen Gábor felismerve a habánok tevékenységének gazdasági jelentőségét, egy csoportjukat a Porumbákhoz közeli Alvincra telepítette le, s egy másik csoportjuk Sárospatakba került. Mindkét helyen híres fazekasközpontot alakítottak ki. 23 A felső-magyarországi és erdélyi parasztüvegek, különösen az opak zománcfestéssel díszített opál- és kéküvegek vizsgálata azt mutatja, hogy közöttük és a habán fajanszok között összefüggés van. E,gvrészt a habánok által készített fajansz kancsóformák váltak az üvegkészítésben is divatossá, másrészt a kék színű kancsók alapot szolgáltattak a habánok által magas szinten művelt opak zománcfestéshez. A habánok keze nyomát fedezhetjük fel az erdélyi, körte formájú kék kancsók opak zománcfestésű díszítményeiben. A festés a későbbi századokban háttérbe szorult ugyan a kék üvegeken, de a forma kisebb módosulásokkal a parasztüvegekben tovább élt. 24 Mint az eddigiekből is kiderült, a paraszti használatra készített kancscSkon az egyszerű és bonyolult díszítőeljárások érvényesültek akg változó formákon. Az egyszerű díszítési mc)dok közül említésre méltó az általánosan elterjedt légbuborékos díszítési mód, és a rátétes fonáldíszek
