Veres László: Üvegművességünk a XVI-XIX. században (Miskolc, 2006)

AZ ÜVEGMŰVESSÉG TÖRTENETÉNEK KUTATÁSA

Serleg Bártfa címerével, XVI. század eleje. Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest (Fotó: Dabasi András) Múzeum őriz. A színtelen, áttetsző üvegből készült, körte idomra emlékeztető kupájú kelyheken a kupa elő- és hátoldalán Bártfa város címerét magasba emelő angyalok színes zománccal festett képei láthatók.

1

" A múzeumi gyűjteményekben őrzött középkori magyar üvegek első példányának talán az a két üvegcse tekinthető, amelyeket 1885-ben Schatz Róbert ajándékozott a Magyar Nemzeti Múzeumnak.

11 A Ids üvegek a budavári bécsi szerzetesek házánál kerültek felszínre. A XX. század elejétől örvendetes módon egyre gyarapodott a múzeumok középkori üveganyaga. Köszönhető ez az egykori királyi városokban folyó régészeti feltárásoknak és az egykori királyi várak (Buda, Visegrád, Diósgyőr), nemesi kastélyok, udvarházak helyszínén elindult kutatásoknak. Igaz, hogv az üvegleletek többsége töredék, de mindenképpen alkalmasak arra, hogy a középkori üvegtípusokat meghatározhassuk, rekonstruálhassuk. A leletek segítségével következtethetünk a korszak üvegművességének színvonalára, az európai művészi áramlatok befolyására vagy attól való függetlenségére. Az üvegművesség történetét kutató és feldolgozó tudományos munka a múzeumok mindenkori gyűjteménygyarapító tevékenységének tükörképe. Ez természetes, hiszen az üvegtörténet egy olyan tudományágat képvisel, amelyben az írott források feltárása és a termelés végeredménye, a tárgy vizsgálata egymástól elválaszthatatlanok. A magyar üvegművesség történetét bemutató monografikus feldolgozások pillanatnyi állapotot rögzítenek abban az értelemben, hogy az írott források egy adott korszakban létező tárgycsoporttal kapcsolódnak össze. A magyar üvegművesség útkeresésének időszakában, a nagy kísérletezés Giergl Henrik, Pantotsek Leo Valentin és Sovánka István nevével fémjelzett periódusában születtek meg az üvegiparunk történetével foglalkozó első monografikus feldolgozások, Bárdos József és Telkes Simon munkái.

12 Ezek úttörő jellegűek, hiszen nem támaszkodhattak jelentős előtanulmányokra. Bárdos inkább az emlékezetben élő közelmúlt és a jelen forrásaira támaszkodott, és a rohamosan gazdagodó Iparművészeti Múzeum üvegkollekciójára építve tehetett kísérletet a XIX. századi iparművészeti tendenciák meghatározására. Telkes Simon pedig a magyar üvegipar helyzetét mutatta be iparstatisztikai adatok felhasználásával. Pillanatnyi állapotot tükrözött Wartha Vince munkája is, amely a millenniumi kiállításokon felvonultatott kortárs iparművészeti alkotások bemutatásának szentelt különös figyelmet. Az üveg történetének vázlatos ismertetése és a magyar emlékanyag reprezentánsainak felsorakoztatása csupán szemléltető eszközül, keretül szolgált a lényegi mondanivalóhoz. Az első szakszerű és igazán értékes feldolgozás készítője Divald Kornél volt.

13 Az első világháború előtt A% iparművészet könyvében megjelent tanulmánya az egyetemes üvegművészetbe ágyazottan taglalja a magyar üvegipar történetét. Ennek megfelelően sorakoztatja elő a létező művészi alkotások legszebb példánvait, formai és díszítménybeli sajátosságaikat