Veres László - Viga Gyula szerk.: Kézművesipar Északkelet-Magyarországon (Miskolc, 2006)
FÉMIPAR - Lakatosok, fegyverművesek, órások, ágyúöntők, órások (Spóner Péter, Hazag Ádám)
A sárospataki lakatoscéh korsója (Sárospatak, SPRGY). fegyverkészítő mesterségekről, mint páncélkészítőkről és pajzsgyártókról, de a korabeli iratok csak ritkán említik őket, és a 17. század derekára eltűntek a forrásokból. A zempléni lakatosok vagyoni és társadalmi helyzetére utal, hogy számos lakatos neve szerepel a megye nemesi összeírásaiban. Tolcsva 1632. évi urbáriumában Lakatos Mihály taxás nemes nevét említik, a zempléni nemesek könyvében pedig lakatos Pál nemeslevelét vezették be, melynek ldállítási dátuma 1659. 58 A kovácsmesterséghez hasonlóan a zempléni uradalmakban is gyakran alkalmaztak a lakatosmunkák elvégzésére konvenciósmestereket. I. Rákóczi György sárospataki uradalmának 1631. évi összeírásában két konvenciós lakatost tüntettek fel, IMkatos Andrást és J^akatos MihályxA 1652-től szintén konvenciós lakatosokat alkalmaztak Tokaj várának lakatosműhelyében. 60 A sárospataki és tokaji korai céhalapítások után több mint száz évig Zemplénben nem került sor újabb céhszervezet létrehozására. További két céh a 18. század első évtizedeiben jött létre a megyében. 1718-ban Homonnán alakult önálló lakatoscéh, majd egy évtizeddel később Sátoraljaújhelyen. Az 1727-ben alapított újhelyi céhben a lakatosok a kocsigyártókkal, üvegesekkel és az asztalosokkal társultak. E társulás is mutatja, hogy az 1700-as években a fegyverkészítés egyre inkább háttérbe szorult, bár minden bizonnyal továbbra is foglalkozhattak a lakatosok fegyverek javításával, de fő tevékenységi körük már inkább a mindennapi élet használati tárgyainak előállítása lehetett. A közös céhbe tömörülő mesterségek is azt mutatják, hogy a lakatosok a különböző zárak készítése mellett elsősorban az asztalostermékek, bútorok és a kerekes járművek vas alkatrészeinek előállításaival foglalkozhattak. Ezt támasztják alá a 17. századból fennmaradt árszabások is. Ezekben a lakatosmunkák között a zárak, lakatok, pisztoly- és puskaalkatrészek mellett feltüntették a különböző zabiák, sarkantyúk, számos kézi szerszám, mint a balták és a csákányok árait, és a lakatosmesterek foglalkoztak csizmapatkoiással is. 61 Zemplén vármegyében a lakatosmesterséget űző iparosok száma a következő évszázadban sem emelkedett jelentős mértékben, a megye kézművesiparáról 1829-ben készült összeírás szerint Zemplénben összesen 53 lakatosmester dolgozott, akik 17 segédet és 7 inast foglalkoztattak. 62 Közülük is mindössze az iparűzők fele dolgozott céhes keretek között. A legnépesebb céh Sárospatakon működött, ahol 10 mester űzte a szakmát, Tokajban csak nyolc iparos volt a vegyes céhben, Homonnán is csak öten voltak, míg Újhelyen mindössze két lakatos dolgozott a vegyes céhben. 6 ' Különösen alacsony volt a lakatosipar által foglalkoztatott segédek és inasok száma, ami arra enged következtetni, hogy a kézművesipari tevékenység kevés ember számára nyújtott biztos megélhetést.