Veres László - Viga Gyula szerk.: Kézművesipar Északkelet-Magyarországon (Miskolc, 2006)

FÉMIPAR - Lakatosok, fegyverművesek, órások, ágyúöntők, órások (Spóner Péter, Hazag Ádám)

A zempléni vasipar, illetve fegyvergyártással kapcsolatban meg kell említeni, hogy Sárospatakon működött Kassa mellett a régió másik ágyúöntő műhelye a 17. század elején. A mindössze két évtizedig fennálló és e rövid idő alatt sem folyamatosan működő ágyaiöntőház azonban jelentőségét tekintve messze elmaradt a kassai műhelyek mögött. I. Rákóczi György Gyulafehérvár mellett 1627-ben állíttatta fel a pataki ágyaiöntő műhelyt. A Sárospatakon dolgozó ágyaiöntőkről kevés adat maradt fenn. Az 1620-as évekből Joannes Mos^l és David Gehra nevét ismerjük.

64 Pontosabb képünk 1631-től van az ágyúöntőház működéséről. A műhely 1648. évi megszűnéséig négy ágyúöntőmester dolgozott Sárospatakon, és ez idő alatt 80 ágyait és 10 harangot öntöttek. 1631—34 között a nagyszebeni Johannes Georgius S altzynburgenis dolgozott két legényével Patakon. Az 1640-es években Thomas Holste mester a pataki és az ónodi vár számára két-két ágyút, a pataki templom számára pedig egy harangot öntött. 1643-ban Rákóczi gyulafehérvári ágyúöntőjét, braunschweigi Antonius Utent küldte Sárospatakra. Az utolsó ismert pataki ágyaiöntőmester az 1645-ben a városba érkező Herman Lüdres volt. A szakértelmét bizonyítja, hogy az általa öntött ágyúkat még a Rákóczi-szabadságharc csatáiban is használták. A Szepesi Kamara is elismerte tudását, mert Patakról való távozása után rábízták a kassai ágyúöntő műhely vezetését. I. Rákóczi György 1648-ban bekövetkezett halála után nincs több adatunk a pataki ágyúöntőház működéséről. Borsod vármegye lakatos- és fegyverkészítő iparának kialakulására és fejlődésére hasonló tendenciák jellemzőek, mint Zemplénre. Miskolc 15. századi kézművesipara már jelentős rétegződést mutat. A falusi kézművesség jellemző foglalkozásai mellett a nevek arra utalnak, hogy a diósgyőri udvari igények kielégítésére már számos elit szakma is megjelent a városban. Miskolc tisztségviselői között is felbukkannak lakatosmesterségre utaló nevek. 1472-ben Lakatos Antal keresi fel a miskolciak megbízásából Budán Mátyást.

65 1501ben az egri püspök számára vettek egy keréklakatos puskát, mehyért 4 forintot fizettek. A puskához a golyóöntő formát is Miskolcon vásárolták, amely megerősíti, hogy a fegyvert minden bizonnyal Miskolcon készítették.

66 Az 1549. évi dézsmaadó összeírásban két lakatost, név szerint Stephanus Lakatost és Joannis Lakatost és egy pajzsgyártót írtak össze.

67 A lakatosok már ekkor is a város tehetősebb polgárai közé tartozhattak, erre utal Miskolc 1578. évi tanácsülésének jegyzőkönyvében található bejegyzés, mely szerint JAkatgyártó Imre vallott s%őlő örökséget az Csermelykén Erszénygyártó Tamásnak, melyet adott neki 17 forintért... kinek szomszédságában északról Lakatgyártó János szőlője van?* A 17. században a lakatosok száma jelentősen emelkedett Miskolcon, amely a század végén lehetővé tette a céhalapítást. 1675-ben a kassai lakatoscéh kiváltságait szerezték meg a kassai tanácstól. A mesterré váláshoz a jelöltnek három remeket kellett elkészítenie, de ha céhbeli mesterember lányát vette feleségül, akkor csak