Veres László - Viga Gyula szerk.: Kézművesipar Északkelet-Magyarországon (Miskolc, 2006)
FÉMIPAR - Lakatosok, fegyverművesek, órások, ágyúöntők, órások (Spóner Péter, Hazag Ádám)
működött, segédeket azonban az összeírásban nem találunk. Az összeírások 1770-ig nem említenek Miskolcon órásokat, 34 noha már 1715-ben Tállyára küldtek, hogy megnyerjék az ottani harangozót és órásmestert Miskolc szolgálatára. 3 " 1 A fend adatokat alátámasztja, hogy Miskolc városa 1711-ben német órást hívott az avasi torony órájának csinálására, amiért a város 120 forintnyi (igen magas összeget) fizetett ki. 1743-ban ismét idegen mestert hívnak az óra javításához, bizonyos Markovics Lakatos Andrást. 36 Az egyik első letelepedett miskolci órás Szathmári Márton volt, aki 1766-tól 9 éven keresztül volt a harangtorony órájának gondviselője. Ot rövidesen egy német mester követte, Hunner János 1809-ben, aki a bajorországi Friebergből származott, az óraszerkezetek készítéséhez is értett. 1 ' Az órásmesterek is a gazdag, és feltörekvő iparos réteghez tartoztak, többen nemesi címmel is rendelkeztek, ilyen volt Nagy Sámuel órásmester is, aki már 1815-ben a város elismerését vívta ki, 38 1836-ban az órások, lakatosok, puskamívesek éltek vegyes céhalapítási kérelmükkel a hivatalos szervek felé. 1830-ban a város költségei közé sorolják Hirschabek Jakab órásmester fizetését, amit a tanácstermi óra kiigazításáért kapott. 39 1831-ben Vojsitzki Márton órás 9 frt. 30 krt.-t kapott a tanácsházi óra javításáért és ezüstözéséért. 4u A lakatosok, puskamívesek, ötvösök és órások 1836-ban a régi céhes szabályzatukat újra cserélik. 41 A lakatosok bár külön nem lettek feljegyezve, mégis úgy tűnik, hogy a lakatoscéhhez tartoztak. Az 1837-es évben összeállított, a bolttulajdonosok elleni perben megemlítik a Széchenyi utcában lévő boltot, melyet Grósz izraelita órás bír. 42 1847-ből származik Banzar Ferenc bizonyítványa, melyet mint óráslegény szerzett a megboldogult Seppel Ferenc órásmesternél: „kilencz holnapokig és tulajdon Hites társánál Esztendőt és három holnapokat töltött munkálkodással melly idők les^olgta alatt hogy magát illendően viselte és mindenekbe igyekező és szorgalmas volt bizonyítja mint Mester neje kinél dolgozott mint pedig én mint Fő Céh Mester és egyszersmint Városunkban létező Nemes Céhünk Pecsétjével is, erősítem ezen bizonyság tételem." A bizonyítványon szereplő pecsét a fegyvermívesek és lakatosok pecsétje, Müller Jakab főcéhmester aláírásával. 43 Ez időt követően a miskolci órásokkal inkább, mint órákat javító, díszítő és kereskedő iparosokkal találkozunk, Hlavács Károly miskolci órás már csupán a külföldről behozott órák árusításával, valamint régi órák kiigazításával, míg Hersko Salamon arany- és ezüstművész szintén órák eladásával foglalkozott. 44 Kassa város iparosai nemcsak a kézifegyverek készítésében tettek szert hírnévre, országosan ismert volt a város ágyúöntőiről is. Az ágyúk készítése kezdetben az ágyúöntőmesterek műhelyeiben folyt, később a város kimondottan erre a célra épített műhelyében. Kassán a 16. század elején épült fel a városi ágyúöntőház, amit egy lőpormalom felállítása követett. Kassai ágyaikészítő első említése 1444-ből származik, amikor Henrik ágyúöntőmestert említik a városi számadásokban. Máty T ás uralkodása idején több hadjárathoz készítettek
