Veres László - Viga Gyula szerk.: Kézművesipar Északkelet-Magyarországon (Miskolc, 2006)

FAIPAR - Kerékgyártók (Gulya István)

Kerékgyártók Középkori városainkban már a 15—16. század folyamán specializálódott a fafeldolgozással foglalkozó kézműves társadalom. Az első kerékgyártócéhek a 15. század folyamán jöttek létre Magyarországon, ugyanakkor a kerékgyártómesterek a régióban, az egy Kassát kivéve csak viszonylag későn, a 18. század második felében és a 19. század elején jutottak el a céhalapításig. Kassán 1459-ben

1 alapították meg céhüket az esztergályos-, asztalos- és kerékgyártómesterek. Az elsősorban németek lakta város az ország iparilag legfejlettebb települései közé tartozott. A német mesterek által alapított céhben azonban már minden bizonnyal a 15. század végén feltűnnek az első magyar származású iparosok is, amit a kassai „Stadtbuch", azaz városkönyv névjegyzékébe 1489—1526 között bejegyzett és polgárjogot nyert Kerekes Bálint és Kerekes Jakab neve valószínűsít.

2 A céh articulusait 1571-ben Radmacher Demeter és Wagner Sebastian kérésére újra kiadták és megerősítették.

1 A céhtagság, illetve a céhbelépés, a mesterré válás alapvető követelménye volt, hogy a jelentkezőnek be kellett mutatnia keresztlevelét és tanulólevelét, hogy ellenőrizni lehessen származását és szakmai tudását, majd polgárjogot kellett szereznie.

4 Ezt követően bizonyos összeget be kellett fizetnie a céh pénztárába. Ez az összeg a kassai céh esetében 1571-ben egy arany volt, és bizonyos mennyiségű viaszt is kellett adnia."

1 Végül a jelentkezőnek el kellett készítenie a céh által megkívánt mesterművet. Ez az évszázadok alatt a mesterség fejlődésével együtt állandóan változott. Kassán a 16. század derekán még megelégedtek egy kerék és egy szekér

6 elkészítésével. A céh által készített termékeket az első, 1626-ból származó árszabásból ismerjük. A Kerekgiartok limitatioia 11 termék árát tünteti fel, de közte csak kettő kerekes jármű, az Egy kas nélkül nála ny koc^j c^inalastul és az Egy fakó s^ekertül, a többi áru a szekérhez kapcsolódó alkatrész és figyelemre méltó, hogy az árszabás egyáltalán nem tartalmazza mezőgazdasági eszközök árát. Nagyon érdekes az az 1633ból származó limitáció, mely az egyetlen olyan árszabás, amelyben nem szabályozzák tételesen a mesterség termékeinek az árait, amit azzal indokolnak, hogy a% hintó körül különb-különb féle munkák lévén, nyilván tudja uraságtok, annak a% árát meg nem írhatjuk, mert némelyek c%if