Veres László - Viga Gyula szerk.: Kézművesipar Északkelet-Magyarországon (Miskolc, 2006)

ÉLELMISZERIPAR - Mézeskalácsosok, gyertyamártók (Marozsán Zsolt)

A fent leírtak alapján kijelenthető, hogy a rozsnyói mézeskalácsosok iratai a leggazdagabbak a céh alapításával, indulásával kapcsolatban. A céhgyűlések tanulmányozása rávilágít a céh életére is. Ezek alapján kimutatható bizonyos fajta személyes ellentét a tagok között, hisz Hovanitz Fülöp, Löeb Mihály és Varga István között folyamatosan vita dúlt, mivel Hovanitz magának elsőbbséget kívánt, arra hivatkozva, hogy ő idősebb mester.

23 A miskolci mézeskalácsosok, gyertyamártók céhéről kevés adat maradt fenn. 1770-ben egy céhen kívüli mester dolgozott a városban,

26 derül ki az abban az évben készült iparos összeírásból. Azonban előtte is valószínűsíthető a mézeskalácsosság jelenléte a városban és annak környékén, hisz 1698-ban számos miskolci lakos rendelkezett Görömbölyön szőlőbirtokkal. Ezek között a hagyományos foglalkozásnevűek mellett egy Bábos (mézeskalácsos) is szerepel.

2 Az első, városi jegyzőkönyv által említett mester Sucher Ignác, 1779-ben költözött a városba, hogy az elhunyt Kálmánkay Józsefet, a korábbi mézeskalácsos-mestert helyettesítse.

28 A Krajsemburgból származó fiatal mester a letelepedésért „2 aranyat fizetett, a% egyiket bőr vederért" r

} Különböző uradalmi központokban ugyan, de állandóan folyt gyertyamártás. A műhelyekről azonban a források nem tudósítanak. Annyi mindenesetre tudott, hogy Sárospatak 1613. évi leltárában szerepel Giertya marto fa%ek No /./° valamint Tokaj 1664. évi leltárában fél csöbör olvasztatlan faggyú és három gyertyamártó fazék.''

1 A gyertyakészítő mesterség általában mindig össze volt kapcsolva valamely más, faggyút és viaszt is feldolgozó céhes iparral. Csaknem valamennyi mézeskalácsos-, mészáros- és szappanosmester értett a gyertyakészítéshez. De általánosságban az mondható el, hogy ahol a mézeskalácsosság fejlett méhészetre épült, ott a gyertyamártás is jelen volt, ahol viszont az élelmiszeripar húsfeldolgozó ágára, ott annak kiegészítő tevékenysége lett. Miskolcon 1745-ben szándékozott letelepedni egy Nagyváradról származó gyertyamártómester.

32 Ez az első említés Miskolc vegyiparára, és később sincs sok. Viszont ennek az iparágnak a hiánya meglepő, hisz a város fejlett és régi múlttal rendelkező mészároscéhekkel rendelkezett. Ha másra nem, hát erre épülhetett volna a gyertyakészítés. 1808-ban kezdte meg Miskolcon működését Alilecz Gáspár gyertyamártómester, aki az elkövetkező fél évszázadban egyedül űzte tevékenységét.

33 Miskolcon az iparág gyertyával foglalkozó ága volt jelentős. A gyertya hiánya viszont erőszakos cselekményekhez vezetett, mint történt az 1810-ben, amikor a miskolciak emiatt a gyertyamártómester, Falkenstein Libel ablakait is betörték.

34 A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár anyagában számos, a gyertya árával kapcsolatos irat található. Ezekben a mesterek Zöldmázas, karcolt dís^íígyertyamártó, felirata ANNO 1781 (Miskolc, HOM)