Veres László - Viga Gyula szerk.: Kézművesipar Északkelet-Magyarországon (Miskolc, 2006)

ÉLELMISZERIPAR - Molnárok (Rémiás Tibor)

adták jobbágyaiknak, meg is válthatták (akár taksát fizettek utána), vagy idegen származású molnároknak adták (részes molnárokkal üzemeltették). A 18—19. században már sokan kaphattak malomépítési engedélyt (mezővárosok, egyházi gyülekezetek, közbirtokosok, sőt vagyonos jobbágyok, ők lettek a malmok tulajdonosai), de a malomtartás, a% őrlés és váms^edés földesúri jogát — a gőzmalmoké kivételével — az 1872. évi ipartörvény sem szüntette meg.

5 A 19. század közepéig (a gőzmalmok megjelenéséig) a malombérlés jövedelmező vállalkozás volt. A jövedelmezőségük csökkenésével a tulajdonosok sorra eladták malmaikat, többnyire a benne dolgozó molnároknak. A miskolci malmokról a 14. század óta tudósítanak a források, ezek a malmok a Szinván voltak felfűzve. 3 jelentős középkori vízimalom kelepelt: a pálos malom (1355), a Herczeg—Kovács-féle malom (a város Hunyad utcai végén) és a papmalom (a város közepén, amelyhez a Malom utca vezetett). A nagyfokai, Sajón álló malmot 1380-ban kapták I. Lajostól ugyancsak a pálosok. Ezt a malmot cseréli el Zsigmond király 1387-ben a pálosokkal, akik a zsolcai malmukért Csabán (Hejőcsaba) ad egy Szemesmalom nevű malmot a Hejőn. Csabán is 3 fontos királyi malom működött 1387-ben. Tehát a malmok a középkorban a Bükktől (a Vadna patakon állt a dédesipálosok malma 1347-ben, de Keresztúr közelében a Sajón is volt malmuk 1524-től) Diósgyőrön és Miskolcon át egészen Zsolcáig és Csabáig hozzá tartoztak a táj lakóinak életéhez és gazdaságához is.

6 1468-ban Péter újhelyi molnár tanúként szerepel egy oklevélben. Két évszázaddal később, 1669-ben két lasztóci molnár, Molnár István és Molnár János szökött Újhelybe — tudósítanak a források, de földesuruk visszakövetelte őket. Itt is leginkább csak adásvételek vagy perek alkalmával szerezhetünk tudomást a malmokról. Egy akkora településnek, mint Újhely, több vízimalomra is szüksége volt, s a források tanúsága szerint a Ronyvafolyón egyszerre több is működött minden időszakban: 1318-ban Szőke és fiai malma, 1325-ben a pálosok malma közelében az Ágoston-rendiek is malmot építettek, 1457ben Egyed fia Mihály malma, 1509-ben Rákos Mihály malma mellett Tekintetes Takáts János malmának állt Németi Miklós újhelyi várnagy malma meg a Szt. Imre egyház helyszínrajza malma, 1570-ben Szabó Benedek malma. 1591-ben a Ronyván (Miskolc, HOM) újabb két malom épült, 1617-ben a város malmát említik az újhelyi törvénykönyvben, 1619-ben a főprédikátor malmát, 1621-ben Újhely protokolluma szerint a városban volt 4 bérelt daraőrlő malom is. Egy 171 l-es összeírás egyetlen, három kőre járó malmot említett, Debreceni Ember András 18. század közepi verses városleírásában már 4 malomról tudósított. Csak érdekességként említjük meg, hogy 1804-ben Rudabányácska—Sárospatak—Újhely határának összeszögellésénél a határjel egy aranyőrlő fél malomkővolt, a közeli sárospataki malomkőbányából.

7 Szcndrő majorságában a kamara birtoklása alatt (1570) az egykori (Bebekek korszakbeli) hatkövű ma-