Veres László - Viga Gyula szerk.: Kézművesipar Északkelet-Magyarországon (Miskolc, 2006)

ÉLELMISZERIPAR - Szappanosok (Marozsán Zsolt)

Szappanosok A marhák, juhok, sertések feldolgozásának melléktermékeként a zsiradék, szalonna és a faggyú a szappankészítésnek volt alapanyaga. A mosáshoz használt hamulúg, sziksó, szappanfű mellett a középkor végén terjedt el a szappanfőzés ismerete a fejlettebb kézműiparral rendelkező királyi városokból, ahol a 14. században már feltűntek a vegyi ismereteket, de legalábbis gyakorlatot igénylő mesterségek képviselői.

1 A késztermék, a szappan forgalomba hozatala piacokon, vásárokon történt. Tokaj 1610. évi vásárrendtartása a Derek szappanostól6 pénz ára szappant, Vidéki Szappanos kufártól 3 pénz ára szappant kért vásárvámba. Az 1617. évi újhelyi rendtartás Az Zappanos Zekertől 8 pénz ára szappant.

2 Sárospatakon viszont 1628-ban Zappanos János kispataki esküdt neve szerepelt.

3 A Borsi uradalomhoz tartozó Upor és Sztancs települések 1689-es urbáriuma a szappanfőző fazék utáni éves taxát 4, illetve 5 forintban határozta meg.

4 Miskolcon az összeírások, a városi tanács jegyzőkönyvei ritkán tesznek említést szappanfőző mesterségről, viszont a szappanfőzés önálló mesterségként és népi kisiparként is jelentkezett. A legkorábbi szappanoscéhek az állattartás hagyományos vidékein, a Tiszántúl kereskedelmi és kézművesközpontjaiban szerveződtek. Miskolc ipari struktúrájából a 18. századi létfontosságú és más városokban meglévő vegyipar teljesen hiányzott. Viszont ennek az iparágnak a hiánya meglepő, hisz a város fejlett és régi múlttal rendelkező mészároscéhekkel rendelkezett.

3 A vegyipar fontos iparágainak hiánya meglepő, hiszen a fejlett húsiparra, mint nyersanyagbázisra települhetett volna. A szappan előállítása valószínűleg, mint a falvakban, háziiparszerűen történt. A szappanfőzés miskolci meghonosodásában nyilvánvalóan közrejátszhatott az a tény is, hogy a diósgyőri koronauradalom területén idegen iparosok salétromot főztek. 1754-ben az idegen salétromfőzők 5 forintot és 4 dénárt fizetve váltották meg a várostól a főzőhely bérleti jogát.

6 Tehát megállapítható, hogy a salétromfőzés alapja lett a szappan készítésének, de Miskolcon az iparág közel sem bírt olyan jelentőséggel, mint az Alföld mezővárosaiban. Ugyanis a magyarországi szappanfőző ipar Dunán inneni központjai Debrecen, Kecskemét és Szeged voltak.