Veres László - Viga Gyula szerk.: Kézművesipar Északkelet-Magyarországon (Miskolc, 2006)
ÉLELMISZERIPAR - Mészárosok és hentesek (Hazag Ádám)
székbeli, mind disznóhús és szalonna árusítás büntetés terhe alatt tilalmas. 58 Az uradalom vállalta továbbá, hogy legelőt szakít ki az alája tartozó mészárszékek számára a parasztbikki pusztában, vagy Muhi határában. A 18. század első felének adóösszeírásai alapján láthatjuk, hogy míg a század első felében a mészárosok száma igen magas a lakosság számához képest (19 fő), addig 1770-re folyamatos csökkenés mellett az összeírások alapján már csak kilenc mészárost találunk a mintegy 8000 fős városban. 59 Ha számba vesszük, hogy a város lakossága folyamatosan növekedett, nemigen magyarázható a mészárosok számának csökkenése. A mészárosok csökkenő száma úgy tűnik, negatív hatással volt az ellátásra, 1791-ben a diósgyőri uradalom lépéseket tett a húshiány megszüntetésére. 60 A mészárosok fogyatkozása ellenére tovább folytatták harcukat a jobb kereskedelmi lehetőségekért, melyet a város folyamatosan akadályozni próbált. A város, illetve a vármegye limitatiokkal és rendeletekkel próbálta féken tartani a város mészárosait, az 1813-as ármeghatározásban a mészárosoknál találjuk a legteljesebb szabályozást. A 19. század első felében Miskolcon még élt a luànyaks^akas^ tás hagyománya, melyet a miskolci mészárosok valószínűleg a kassai mészárosoktól vettek át. Az ügyességet és erőnlétet kívánó kassai farsangi hagyománnyal szemben Miskolcon ennek a szokásnak egy tréfásabb változatáról számolnak be, melybe más céh (vargák) tagjait, mint közreműködőket is bevonták. Kassán ez a szokás jóval korábban feltűnik, 1765-ben szüntetik meg, míg Miskolcon az 1840-es évekig tovább él. Ez a speciálisan mészárosok által megtartott szokás jól jelzi a kassai és miskolci mészárosok közötti szoros kapcsolatot. A céhszervezetre mért első csapás az 1840. évi XVII. t.c. 5. §-a, mely kimondta, hogy „agyártó intézetben mindennemű mesterséget ú\ó' segédmunkásokat szabadon alkalmazhat. " 6Í A forrásokból kiolvasható, hogy ez igaz még nem jelentette a céhek megszűnését, továbbra is, mint mészároscéhet említik őket, de a név kiüresedett és minden hatáskör nélkül létezett csak tovább. Az állam további, következetlen lépéseket tett a céhek végleges felszámolására, az 1851. évi korlátozó rendeletet 1861-ben egy, a céhek működésének kedvező rendelet követte, de a céhek felszámolása elkerülhetetlennek látszott. 1868ban Miskolc városa is elkészítette az iparosokat nyilvántartó jegyzékeket. Az 1872-ben elkészült céhes iparos jegyzékben azonban nem találjuk meg a mészárosokat, csakúgy, ahogy a hentesek és pékek is hiányoznak a felsorolásból. 1868-ban a zsarolások megszüntetése és a magas árak miatt szabad húsmérést léptettek életbe, és maga a város is tartott húsmérést, de az árakat csak nem tudták csökkenteni. Ezért 1869. júniusában a mészárosok túlkapásaival szemben a tanács marhák vételét és próbavágást rendel el. A mészárosok válasza augusztus 24-én ipaRo%snyói mészároscéh behívótáblája (Rozsnyó, BMR)
