Veres László - Viga Gyula szerk.: Kézművesipar Északkelet-Magyarországon (Miskolc, 2006)

RUHÁZATI IPAR - Szabók (Gyulai Éva)

kiadott, majd 1587-ben II. Rudolf császár által megerősített pozso­nyi statútumokat nyerték el, s így a régióban egyedüliként a Királyi Magyarország, illetve Alsó-Magyarország gazdasági és politikai köz­pontjának szabályzatát ültették át egy felső-magyarországi bányavá­ros gyakorlatába. A régió egyik bányavárosa, amelyben a 17. században szabócéh jött létre, Dobsina, ahol a bányaváros tanácsa 1637-ben állít ki füzet­formájú oklevelet az ott élő szabóknak, mégpedig német nyelven, hiszen a várost német bányászok alapították és lakták. 44 Nem sokkal később, 1642-ben egy másik bányaváros, az Abaúj vármegyei Alsó­és Felsőmecenzéf szabói, Tache Gáspár, Pattantyús István, Tukacz Jakab, Nyereggyártó András és Kocz János szabók kérésére Kassa város tanácsa a kassai szabók II. Ferdinándtól nyert oklevelét fordít­ja le latinra és írja át a mecenzéfi céhnek, a latin szöveg azonban a céhtagot {consocius) magyarul is megnevezi: „társ", és az új mester ál­tal adott lakomát is leírják magyarul: „mesterebéd", ami a céhtagok magyar anyanyelvére mutat. A mecenzéfiek is megkülönböztetnek „vá(l)tó- és vásármíves" (latinul: „domesticus — nundialis", vagyis házi és vásári) szabókat. 45 A falvak és mezővárosok kézművesei nemcsak az uralkodótól, a kassai főcéhtől, hanem földesuruktól is nyerhettek céhprivilégiu­mot, amint 1721-ben a bodrogkeresztúri szabók is grófi földesuraik­hoz, Aspremont Károlyhoz és Johannához fordultak szabályzatuk engedélyezéséért. 46 A minőségbiztosítás a céh feladata, a keresztúri vásárok alkalmával a szabómestereknek ezentúl joguk van a felkínált idegen árukat megvizsgálni, s a szemle díja a céh kasszáját gyarapítja majd, ezt a díjat egyébként az uradalom és Keresztúr nagy hátrányá­ra eddig a tokaji szabók szedték be. 47 A bodrogkeresztúri szabók már korábban is rendelkeztek kiváltságlevéllel, II. Ferdinándtól nyertek ugyanis szabályzatot a 17. század első harmadában, majd 1726-ban a kassai tanácshoz és céhhez fordultak új kiváltságért. A magyar nyel­vű szabályzat, amely sokban visszautal a kassaiak 1628. évi (szintén II. Ferdinándtól nyert) kiváltságlevelére, ugyancsak tartalmazza a céhmesterek által a negyedévenként végrehajtott minőségvizsgála­tot, a bejárást. A bodrogkeresztúri szabók privilégiumában is tetten érhető, hogy a kassai szabók artikulusaikért előnyöket csikartak ki a hegyaljai vásárokon. Az oklevél 22. artikulusába ugyanis befoglalták, hogy ha a kassai szabók a keresztúri vásárra mennek, az ő termékei­ket nem ellenőrizhetik és nem jelölhetik meg kereszttel a helyi „mív­látók", sőt a vásár területén ott verhetik fel sátrukat, ahol akarják. 48 Nem lehet véletlen, hogy közel egy időben a mádi szabók is a kassaiakhoz fordultak. 1728-ban ugyancsak Vancsay István főbíró és tanácsa adja ki azt a virág- és gyümölcsfüzérrel díszített oklevelet, melyben a mádi szabók artikulusokat nyernek. 49 A magyar nyelvű szabályzat a kassai céh 17. századi céhlevelének másolata, s az anya­céh iránti elfogultság a mádi oklevélből is kitűnik, hiszen a mádi vásárokon is kiveszik a „mívlátás" és „keresztelés", vagyis a termé­Bodrogkeresztúri s^abà-, pék­stb. mesterek céhpecsétje (Miskolc, HOM)

Next

/
Thumbnails
Contents