Veres László - Viga Gyula szerk.: Kézművesipar Északkelet-Magyarországon (Miskolc, 2006)

BŐRIPAR - Szűcsök (Veres László)

tartalmazó dokumentum sajnos nem létezik. A vármegyei jegy­zőkönyvek céhállításra utaló bejegyzéseiből azt tudjuk meg, hogy a szűcsök szervezetének tisztségviselői a fő- és kiscéhmesterek, a nótárius, valamint a szolgálómesterek voltak. 23 A miskolci szűcsök 1701-ben azzal a kéréssel fordultak a vármegyéhez, hogy ne egész évre róják ld adójukat, hiszen tevékenységüket csak 2—3 hónapig folytatják. Mesterségük idényjellegű és nagymértékben „uzsorás pénzre szorul", mert ha a miskolci áldozónapi vásárban (pünkösd) nem veszik meg a bélésnek való bőrt, akkor mesterségüket egy évre felfüggeszthetik. 1743-ban Váradi Szűcs Ferenc jelentősen elaeió­sodott egy görög kereskedőnek, akitől „100 magyar forintért és 98 pénzekért bőröket vett hitelbe." 26 1760-ban — Mária Terézia céhszervezeteket reformáló szándé­kai szerint — Borsod vármegye is bekérte az egyes céhek tevékeny­ségének dokumentumait. A miskolci szűcsök ekkor egy 1712-ben III. Károly által kiadott oklevelet mutattak be, amely kiváltságuk megerősítésére szolgált. 27 A miskolci céh ma ismert levele 1727­ből származik (az 1712. évi céhlevél megerősítéseként), III. Károly 1723. céhes rendelkezése alapján készült és 26 cikkelyből áll. A cé­hes dokumentum alapvetően általánosságokat tartalmaz. 28 A szö­vegkörnyezetből azonban mindenképpen kiemelésre érdemes, hogy a miskolci céh az egri céhszabályt vette formulaként. A céhbe álló legényeknek komoly feltételt szabtak a remeklés terén. „Tsinállyon tisztességes Mester remeket. Elsőben készítsen öt tisztességes bá­rány bőröket, azokat helyesen hiba nélkül meg kaszálván ... az öt bárány bőrökbül tartozzék szabni egy tisztességes dolmány újjú, férfiúnak való galléros ködmönt, melynek az allya vidrával légyen prémezett. 2szor tisztességesen meg kaszált irhákat hiba nélkül az ködmönökhöz fel szabni... 2dik Mester Remek lényen Egy tiszte­séges Vidra bőrbül mívelt kesztyű, melynek is tenyere sárga, avagy karmasin bőrbül legyen, ... 3dik Mester remek légyen: Egy három arasz ketske bőrbül tsinált tfeura (női?) Ködmön elei irhás légyen." A remeklésen túli fontos feltétel volt az is — mint ezt korábban a kassai szűcsöknél tapasztalhattuk —, hogy egy év és egy hónapon belül meg kellett házasodni. A szűcsök 1731-ben megerősített kiváltságlevele már a polgár­Minta Borsos Sándor rimaszombati ság megszerzését szükségesnek tartotta. 29 A statútumok ugyanazo­kat raj-^könyvéből kat tartalmazzák, mint a kassai szűcsök 15. századi dokumentumai. A miskolci szűcsök szabályzatát a 18. században utoljára 1799-ben újították meg. 3 " A szabályzat 24 pontja közül 12 büntetéseket helyezett kilátásba a céh tagjai számára. 7 artikulus foglalkozott az összetartozásra vonatkozó utasításokkal. A rendeletek alapvetően remeklésre köz­helyeket tartalmaznak a korabeli céhlevelek ismeretében: „...maga készíttsen hat tisztességes Bárány bőröket, hellyessen és hiba nélkül meg kaszállván és a' Remekhez tartozandó matériáiét illendőképpen összekészítvén.

Next

/
Thumbnails
Contents