Veres László - Viga Gyula szerk.: Kézművesipar Északkelet-Magyarországon (Miskolc, 2006)
BŐRIPAR - Szűcsök (Veres László)
A szűcsmesterség a 18. század utolsó évtizedétől a paraszti, parasztpolgári viselet átalakulásának kezdetétől óriási fejlődésnek indult. Zemplén vármegye 1829-ben egy nagyon részletes kimutatást készíttetett a megye céhes kézművesiparáról a konkrét helyzetet értékelve a céhek reformjára irányuló szándékkal. A precíz kimutatás szerint a vármegyében 130 szűcsmester tevékenykedett 30 segéd és 18 inas segítségével. 1 ' A kimutatásból leszűrhető, hogy a műhelyek túlnyomó része csupán egyszemélyes volt, s csak minden negyedik mester mellett volt segéd, inas pedig minden 8—9-nél. A felmérés szerint a céhes központokban volt a helyzet kedvezőbb az iparosok létszáma alapján. Gálszécsen a szabó-szűcs vegyescéhnek 16 tagja volt. Homonnán a tisztán szűcsöket tömörítő céh 34 fős tagságával jelentősnek mondható. Olaszliszkán, az egykor szebb napokat is megért településen már csak 3 szűcs űzte iparát. Homonna mellett Zemplén másik szűcsipari centruma Újhelyen létezett 20 mesterrel. A nagymihályi szabó, gombkötő és szűcs vegyescéh 36 tagú volt. Borsod vármegyében a mesterségre utaló nevekre hagyatkozva 1389-től mutatható ki a szűcsmesterség létezése. 1389 júliusában kelt oklevél szerint Miskolcon egy Szűcs Simon névre hallgató személy, aki bizonyára nevével megegyező foglalkozású volt, a város esküdtbírói tisztét töltötte be. 18 1521-ben Szűcs János Miskolc bírája volt és Kistokajban rétet árendált. A bizonyára jómódú mester rövidesen megengedhette magának azt is, hogy nemtelen létére Kistokajban már egész nemesi telket is zálogba vegyen. 19 A 16. századi gabona- és bordézsma jegyzékekben 2 Szűcs név fordul elő. A korabeli névadást figyelembe véve minden bizonnyal a bőriparban tevékenykedtek. 20 Egyikük, Szűcs Gergely 1563-ban kassai sógorával, Farkas Boldizsárral együtt az uralkodóhoz fordult segítségért, mert Miskolc bírája, György deák 400 ft kölcsönt vett fel apjától illetve apósától a város szükségire és nem adta meg. 21 A szűcsmesterek vagyonosságát bizonyítja, hogy Szűcs Kálmán 1598-ban 35 forintért vásárolt szőlőt, s vélhetően ő volt ugyanaz a személy, aki 1595-ben a Fábián kapuban házat vett. 22 A szűcsök közül többen nemesi származásúak voltak. 1626-ban Szűcs István azzal az indoklással tagadta meg jobbágyi kötelezettségeinek fizetségét, hogy Bocskai seregében harcolt és ezért hajdúkiváltságot nyert. 23 A szűcsök többsége valószínűleg a Mészár utcában lakott. Adatok utalnak többek között arra, hogy 1640-ben Szűcs Mihálynak és 1663-ban Szűcs Rebekának volt itt lakóháza. A névadásból következő mesterségre történő utalás utolsó példájaként említhető Szűcs András személye, aki 1698-ban a város kincstárnoki tisztét töltötte be. 24 /V 16-17. századi miskolci összeírások tükrében megállapítható az, hogy a 16. században 2—4 szűcsmester űzte iparát a városban. Ez a szám a 17. században 10—15 között váltakozott. A miskolci szűcsök tevékenységének gazdasági súlya, no meg a mesterek létszáma alapján ebben az iparágban 1637-ben iött létre a céhes szervezet. A céh statútumait Bunda rál/tányérja, Petra De^ső s^űcssegéd raj^a
