Hevesi Attila - Viga Gyula szerk.: Herman Ottó öröksége (Miskolc, 2006)

HÁLA JÓZSEF: Adalékok Herman Ottó és Jankó János kapcsolatához

kövekből — per arcanum mysticum — szaporodtak el- ismét Magyarjai, akik szabályos növetüek, izmosak és egésségesek."

53 Jankó a következőket írta könyvében: „Ámbár a kalotaszegi magát tiszta magyarnak vallja hagyományaiban más nemzetiségi nyomokra is emlékeztet, melyet nem ritkán megerősít egy-egy jellemvonás. Általában kedvezően nyilatkoznak bizonyos tatár rokonságról, s azt mondják, hogy ők II. Rákóczi György letelepítette tatárok utódai. Egy pillantás arczukra elég, hogy e hagyománynak, az erősen kiálló járomcsontok, merész szemöldökívek, ritkás szakálluk s egyéb anthropologiai jellemek által meglehetős valószínűséget tulajdonítsunk."

54 Amit Vámbéry Ármin elfogadott (lásd a fentiekben), azt Herman Ottó hevesen cáfolni igyekezett: „[...] Ezt a »meglehetos valószínűséget« elsőben nagyon meggyöngíti az a körülmény, hogy a kiálló járomcsont, a merész szemöldökív és ritkás szakáll nem genuinus tatárjegy; az első és utolsó például minden becsületes drótostótnak, a középső minden örménynek és izraektának jellemző tulajdona. No, de hagyjuk, mert hiszen a nyolczadik oldalon következik a kalotaszegi ember tüzetes anthropologiai jellemzése is, mely önként kínálkozik arra, hogy az imént közölt tatárdiagnosis hozzáadásával szembeáUítsuk a tatároknak tudományosan bevezett anthropologiai jellegeivel s vonjuk le a tanulságot is. [...] De hát mi lehet elvégre is az a kalotaszegi »tatarsag«? Én azt hiszem, hogy az, a mi bizonyos helyek »kuruczsaga« vagy »mokanysága«. Erdélynek azon részeiben a tulajdonképeni tatárjárás nemcsak dúlt, hanem döntő ütközeteket is vívott s a hagyomány talán ebben gyökerezik. A mi azonban egészen bizonyos, ez az, hogy dr. Jankó annak, a mit a hetedik oldalon mint tatárságot fölálktott, a nyolczadik oldalon teljes ellenkezőjét adja, evvel pedig judiciumát sajátságos színben mutatja be; és az is bizonyos, hogy nem olvasta Hunfalvy Pál Ethnographia)?^, mely a tatárkérdést a 379-dik lapon tárgyalja és be is végzi."

55 Herman Ottó a „tatár rokonság" Jankó áltak felvetését később is többször fölemlegette, például a magyar házról zajlott vitájuk során: „[...] Minthogy pedig Jankó doktor ur üveg helyett hólyaggal ablakot a Kalotaszegen is födözött föl, ez keleti eredetű — kár volt elhallgatni, hogy ezért a kalotaszegiek varrottastul együtt fekete tatárok — egyszer már áüította is.. ."

56 Figyelemre méltó, hogy a legújabb kutatás, családnév- és egy, az 1940-es években végzett vércsoportvizsgálat alapján legalábbis „elgondolkodtatónak" tartja a tatár eredet kérdését.

57 Megjegyzendő az is, hogy ez ma is él a kalotaszegi nép hagyományában.

58 Jankó könyvének lakodalmi szakásokat bemutató fejezetéről így írt Herman: „[...] Ez a szakasz a rengeteg, ethnographiailag vagy inkább folkloristikailag értékkel nem bíró versezetekkel, fölszólalásokkal ki van nyújtva s végig úgy van "TÉGLÁSI ERCSEI 1842. 87. 54 JANKÓ 1892a. 7. Vö. pl. CZUCZA 1890. 55 HERMAN 1892. 133,135. 56 HERMAN 1900a. 2. « BALOGH-FÜLEMILE 2004. 178,179. S8 Vö. MAGYAR 2004. 187-191.