Hevesi Attila - Viga Gyula szerk.: Herman Ottó öröksége (Miskolc, 2006)

HEVESI ATTILA: Herman Ottó és a földrajztudomány

eredményei körül támadt vitákat, és a XIX. század második felének jeles csillagászai (Hausen, Leverrier, E. Weiss) eredményeit, ill. véleményét figyelembe véve valóban elégtételt szerez a két tudósnak.

26 A Függelék utolsó részében Herman Ottó Sajnovics János a lapp és a magyar nyelv — azóta sokat vitatott — rokonságát fölfedező munkásságát méltatja; s végül saját (!) fordításában közk Sajnovicsnak az utazásról latinul írt 11 levelét. (Ezek csillagászati, térképészeti és földrajzi vonatkozásai külön tanulmányt érdemelnek!) A XIX. század két utolsó évtizedében Herman Ottó hazai gyűjtőútjain számos település földrajzi sajátosságot is följegyez: „Október 12-én Mezőkövesdre mentem, hol Bónis Bertalan főszolgabíró úrnál szállottam meg Megkérdeztem a főszolgabírótól, vajon matyó ház^ volt-e aZj amelyet a kiállításon — 1896 - bemutattak? A. főszolgabíró élénken tagadta, s figyelmeztettek a% egészen közelben álló igazi, üstökös matyó házra. Megnéztem, s ezenkívül még vagy négyet találtam, mind régi — 95 éves is —, s eg! évszámot is, 1824-ból valót. [...] Ctrtet* K*TY.Í nU FAJAJTATOÍ m*\ 15. kép. Herman Ottó rajzai a borsodi tetőformákról [...JA. tulajdonképpeni üstökös matyó házatfölismerte és helyesen tárgyalta Istvánfiy Gyula ,yA matyónép élete" című művében, mely 1897-ben Miskolcon jelent meg Itt Ü = üstök, V — vértelek, S% — szemöldök, helyesen bugy, A — ágasfa, P = padka. A\ üstök a% egyik m.kövesdi házon annyira kiugró, hogy az^ ágasfa nem a fal mellett áll, hanem a\ üstök orrát támasztja, tehát: U — üstök, A — ágas, S% — szemöldök, helyesen bugy. Itt a% üstök már teljesen sátorszerű, s ha a mező-kövesdi házakat jól szemügyre ves%szük, tisztára kivehető, hogy a% üstök lassanként a vértelek felé visszafejlődött, amikor is előállott a farazatosfedélforma is, mely a kövesdi házak középkorú sorozatain meg is van; tehát: F = farazatos fedél." 26 HERMAN 1893. 484-509.