Hevesi Attila - Viga Gyula szerk.: Herman Ottó öröksége (Miskolc, 2006)

HEVESI ATTILA: Herman Ottó és a földrajztudomány

13. kép. A Hvalengaden utca Vardőben: Hell obszervatóriumának helye (Herman Ottó nyomán) 14. kép. Hell állítólagos lakóháza Vardőben (Herman Ottó nyomán) „Mivelhogy a tengernek észak felől való hátrálása s ennek révén a szegeteknek és a fóldségnek folytonos nagyobbodása itt Vardőben nagyon szembeötlő és világosan megfigyelhető, engem a természetben valamint a dán királyi államban folyó e nevezetes jelenség arra birt, hogy égetett téglából két oszlopot emeltessek, az^ egyiket délnek, a másikat északnak állítva. Mindkét oszlop tövéheZj még pedig a tenger felé néző oldalon egy-egy vasat rakattam szilárdan, mely vasak legfontosabb jelzői annak a hátrálásnak, a melyet a tenger 1786-dik október hó óta, a mikor legmagasabban állott, végezett. A két oszlopnak egymástól való távolsága a központból délről észak felé vagy északról dél felé 158 bécsi láb, annyi mint 79 dán sing. Mindenike 1 és % dán singnyi magas és '/? dán singnyi vastag. A két oszlop között futó egyenes vonal az^ obszervatórium hosszú oldalával talál. Másképen kifejezve: ha a délfelőli oszlopra egy földmérő szerszámot helyezünk s ezt a délvonalra állítjuk be, akkor az^ északi oszlop a délvonaltól keletre 13 fok és 8 percznyire tér el; vagy a mi ugyanaz, ha a szerszámot a\ északfelőli oldalra helyeztük, akkor a délfelőli oszlop nyugotnak ugyancsak 13 fok 8 percznyire tér el. Vardő, 1769június 22-kén. Hell Miksa a csillagászat professzora"

24 És mindezek után következik a fönt említett Függelék. Ebben Herman éppúgy, mint Petényi Jánosról írt könyvében,

25 méltató szolgálattevőként, mint tudománytörténész is elénk lép. Sajnovics János latin nyelvű naplójának és Hell Miksa írásai alapján ismerteti a két csillagász utazását és vardői megfigyeléseit, a számításaik 24 HERMAN 1893. 319. 25 HERMAN 1891.