Hevesi Attila - Viga Gyula szerk.: Herman Ottó öröksége (Miskolc, 2006)

HEVESI ATTILA: Herman Ottó és a földrajztudomány

Én nem egyesítem a% utóbbi kettőt, mert különbség van kőztök és a párkányosnak népies neve is van, Li. «seter» — ülőke. Ehhez^ képest mesterszavaimat így állítom föl: Padszín/ő — Terasse; Párkány színlő — Seter; Vonalszjnlő — Strandline."

[6 A Skandináv-félsziget parü színlőiről és a keletkezésükről való vélekedésekről magyarul ugyancsak Herman Ottótól olvashatunk először. Linné, Celsius és Hell XVIII. századi föltételezésével, amely a tengerszint szakaszos visszahúzódásával magyarázza a színlők kialakulását, szembeállítja Buch nézetét (1867),

17 miszerint nem a tenger húzódott vissza, hanem a Skandináv-félsziget emelkedett, ahogy ezt T. Kjerulf (1873) s nyomdokaikon Hunfalvy János (1877) is elfogadta.

18 ,yA színlők lépcsőzetes volta, KjERULF szerint, fokonként való mozgásra vall; a% egyes mozgások között lefolyt idő, mely nyugalmat jelentett, megengedte a kagylóhéjak töméntelenségének, hogy rétegesen lerakodjanak. E nyugalomra következhetett azután a\ újabb, zökkentő emelkedés, mely a lerakódott réteget a tenger színe fölé emelte. A mi a padszínlőket illeti, ezeknek vízszintes és lépcsőzetes volta szintén szökő emelkedésre vall; mert ha az^ emelkedés lassú és folytonos volt volna, a padszínlőknek a maguk egészében a tenger felé kellene lejteniök. Éppen a vízszíntesség és lépcsőzetesség bizonyítja KjERULF szerint a fokonként való és zökkentő mozgást, a melyre azután viszonylagos nyugalom következett. E\ KjERULF eszmemenetének vázlata. Belejátszott ebbe a vitába a jégkorszak és jéghegyek elmélete is; vele az^ a föltevés, hogy azok az^ irtóztató jégtömegek, a melyek akkor éppen a Skandináv-félszigetre, mint a jégkorszak derékrészére nehezedtek s 500— 1700 méternyi vastagságot értek el, szétszakgatták a félsziget felületét, a midőn pedig eltűntek, a félsziget megszabadulván a tehertől, emelkedni kezdett."

x9 Végezetül ismerted E. Seuss (1885) újabb elméletét,

20 amely a színlők létrejöttét az olvadáskor a fjordokban megrekedt jég duzzasztó hatására vezeti vissza. „De ebből nem magyarázhatók ki a tengeri kagylórétegek, melyek egykoron Buch agyában felköltötték a föld emelkedésének gondolatát; a lépcsőzetes padszínlők sem." - jegyzi meg Herman Ottó.

21 A\ Északi madárhegyek tájáról című könyvből való idézetek — az elsőt kivéve — a mű III. részének (Összegzések) A norvég partvonal jelenségeiről szóló fejezetéből (XL.) valók. Ugyan e rész XXXVII. fejezete, A lappokról nemcsak néprajzi, hanem számos ember-, település-, halászat- és vadászatföldrajzi bekezdést is tartalmaz. 10. kép. Tarándszarvas a lapp késen (Herman Ottó nyomán) I* HERMAN 1893. 400-401. 17 BUCH 1867. II. kötet 18 HUNFALVY 1877. •» HERMAN 1893. 406. 20 SEUSS 1885-1909. 2

< HERMAN 1893. 408.