Hevesi Attila - Viga Gyula szerk.: Herman Ottó öröksége (Miskolc, 2006)

HEVESI ATTILA: Herman Ottó és a földrajztudomány

HERMAN OTTÓ ÉS A FÖLDRAJZTUDOMÁNY - HEVESI ATTILA Emlegetjük ugyan sok mindent ismerő bölcsnek (= polihisztor), földrajztudósnak nem. Pedig, eltekintve attól, hogy „Földrajz az egész világ!", aki az élővilággal — ideértve az embert is - alaposan foglalkozik, előbb-utóbb kényszerül a földrajz, főleg a természetföldrajz alapfogalmait, törvényeit ádátni és alkalmazni. Elég, ha rátekintünk a Herman Ottó életútjának főbb állomásait mutató térképre (1. kép), azonnal láthatjuk, hogy hány és egymástól mennyire különböző tájon élt és dolgozott. Ha gyűjtőútjait is térképen ábrázolnánk, szinte minden színt használnunk kellene ahhoz, hogy rajzunk áttekinthető legyen. /. kép. Herman Ottó életútjának főbb állomásai A természetföldrajzzal való ismeretsége, ahogy az állat- és növényvilágéval is, gyermekkorában a Bükk hegység keleti végén, Hámorban és környékén kezdődött. >y

A borsodi Bükk legszebb völgye tele volt érdekesnél érdekesebb jelenségekkel, ezek között kivált pillangókkal, s így nagyon természetes, hogy a madarászat mellett a pillangászat megragadta figyelmemet..." — emlékszik vissza a Garadna és a Szinva találkozásának térségére