Hevesi Attila - Viga Gyula szerk.: Herman Ottó öröksége (Miskolc, 2006)

DOBROSSY ISTVÁN: A miskolci Herman Ottó

uramtól és a Hámortól; majd oda fogok temetkezni..." A végrendelet 1965-ben Herman Ottó születésének 130. évfordulóján teljesülhetett. A haldokló sast ábrázoló síremlék egyik oldalán apja és sógora nyugszik, másik oldalán pedig kedves tanítványa, Vásárhelyi István pihen. *** Herman Ottó miskolci utóélete is szervesen hozzátartozik „a miskolci Herman Ottó" témakörhöz. Ezért csak vázlatosan említhetjük, hogy születése centenáriumán a lillafüredi lakon elhelyezték a harmadik táblát. Az első 1926-ban az ornitológusok főhajtása volt, a másodikkal 1933-ban az írókongresszus résztvevői adóztak a pokhisztor emlékének. 1935-ben pedig a harmadik tábla adta tudtul az arra járóknak, hogy „ez a ház eladó". A Felsőmagyarországi Reggek Hírlap terjedelmes írásban emlékezett arra, hogy miközben országos megemlékezés színhelye Miskolc, a háromszobás kis ház eredeti berendezésével komoly veszélyben van. Szőts Béla családjától a hagyaték jelentős része ekkor került a múzeum birtokába. Figyelmet érdemel az a sajtócikk, amely már ekkor közadakozásra hívta fel a miskolciakat egy mielőbb elkészítendő Herman Ottó-szobor érdekében. Az 1935-ben átvett hagyatékot 1953-ban sikerült leltározni, s ebben az évben vette fel az intézmény Herman Ottó nevét. (A szavazatok erősen megoszlottak az 1859—1940 között élt Gálffy Ignác és Herman Ottó között.) 1955-ben a város újra közadakozást hirdetett, s megrendelte Medgyessy Ferenctől az egészalakos Herman Ottó-szobrot. (Medgyessy ismerte, s Lillafüreden többször is találkozott a tudóssal, így kellett, hogy érezze egyéniségét. Az 1881-1958 között élt művész már beteg volt, az avatáson sem tudott részt venni. A mesternek ez volt az utolsó munkája, amelyről a következőket írta: „Megbízást kaptam egy Herman Ottó szoborra. Hogy fogom én az ő nyugtalan, folyton lángoló szellemét ábrázolni, egyelőre fogalmam sincs." A mű valóban nem tartozik a legjobb alkotásai közé.) A szobrot 1957. július 2-án leplezték le. Ezzel közel egyidős a Herman Ottó gimnázium névadásanévfelvétele (1958). A tudós halálának fél évszázados fordulóján felújították, és új kiállítással megnyitották a kilafüredi emlékházat. 1965-ben pedig megtörtént a hamvak hazaszálktása. A síremlék-avatás és a megemlékezés egybeesett azzal az ünneppel, amely a 600 éves Miskolc előtt tisztelgett. (Ekkor „született", s 1989-ig volt használatban a „kohászos" új városcímer, amely az „acélváros" szimbóluma lett az országban.) A „miskolci Herman Ottóról" azóta miskolciak tollából (is) számos tanulmány, forráskiadvány és feldolgozás jelent meg. 1975-ben és 2004-ben is tudományos ülésekkel, előadásokkal adóztak a miskolciak az „utolsó magyar polihisztor" emlékének.