Hevesi Attila - Viga Gyula szerk.: Herman Ottó öröksége (Miskolc, 2006)

BARÁTI SÁNDOR: Herman Ottó madártani kutatásai

HERMAN OTTÓ MADÁRTANI KUTATÁSAI - BARÁTI SÁNDOR Hadd kezdjem előadásomat néhány idézettel, az „1902-ik Madárvédelmi egyezmény és Magyarország: Történeti vázlat" című könyvből, amit Herman Ottó írt és 1907-ben jelent meg. A mezőgazdálkodás átalakulásáról megállapítja, hogy: „Az új átalakulásnak a lényege a növény és állatélet viszonyában tömören úgy fejezhető ki: a termelés nagy arányai természetszerűen felszaporították a termesztményeken élősködő szervezeteket is, másfelől irtással és az átalakítással elvonták különösen azoknak a szervezeteknek — e történeti vázlat szempontjából madaraknak — fészkelési szaporítási egyáltalában életföltételeit, melyek a termesztmények megvédése szempontjából elsőrangú tényezők.. .És ez az, ami az ember érdekének szempontjából a kárt jelenti és ez a kár az, amely az embert arra indítja, hogy védekezzék ellene. A legbiztosabb és legfoganatosabb védelem abban állana, hogy az ember állítsa vissza a természetes állapotot; minthogy azonban ezt saját fennmaradása érdekéből nem teheti, következik a védekezés szüksége oly intézkedésekkel, amelyek a kárt elhárítják vagy legalább csökkentik. Ez azt jelenti, hogy mesterséges úton kell pótolnia azokat a föltételeket, amelyeket a természetes állapot megbolygatásával elvont, vagy lényegesen megváltoztatott."

1 A madarak pusztulásának okait tárgyalva felsorolja mindazokat, amelyek a „természet rendes folyamatában történnek''

1 és vagy a madarak természetes ellenségei okozzák, esetleg vándorlás idején történő veszteségek; a telelés ideje alatt bekövetkező időjárási szélsőségek (hidegbetörések) „de a madárpusztítás harmadik módját az^ ember viszi véghez^ a legtudatosabban és a legkönyórtelenebbül. Ezek egyik típusa a vándorlási útvonalban élő népek latinok, jugoszlávok, levantinok, görögök törökök és déloroszok, az^ un. ornithofágok, kiknél a gyomor és a\ íny kielégítése mindenekfölött áll. "

z Majd néhány példát ís hoz: „Breschában 1890-ben október hónapban 423 800 kis madár vámoltatott el (szürke légykapó, kormos légykapó, kis poszáta, kerti poszáta, meszei poszáta, erdei pipis v. énekes rigó, széncinege, kékcinege.)...Udinében egy vonulási időszakban vasúton feladott madár mennyisége 620 000 db. ...Az egyiptomi fürjkivitel alakulása: 1887 - 550 000, 1888- 1 235 000, 1889ben 900 000 - fogyasztás leginkább Londonban és Párizsban történik.

3 ...És hogy a rendezésnek ütött a 12. órája abban nincs semmi kétség"* Remélhetően ezek a kiragadott gondolatok is nyilvánvalóvá teszik, hogy a madártani, madárökológiai kutatások, a madárvédelmi erőfeszítések Herman Ottó idejében és most, napjainkban is időszerűek. Számos környezetbiológiai felismerés nem született volna meg e tudományág közreműködése nélkül. 1 HERMAN 1907. 2 HERMAN 1907. 3 HERMAN 1907. 4 HERMAN 1907.