Hevesi Attila - Viga Gyula szerk.: Herman Ottó öröksége (Miskolc, 2006)

VÁSÁRHELYI TAMÁS: Herman Ottó a Magyar Nemzeti Múzeumban

igyekeznék minél több rövid közléssel felkeresni, kivált új fajokkal, mert gondoskodnunk kell, hogy a füzet valóságos forrás legyen és nélkülözhetetlenné váljék külföldön is. Előfizetés dolgában kissé szfíkecskén vagyok, 120 a% egésZj s így egyelőre nem ereszthetem bővebbre a tartalmat. Node ha a cserék jól mennek, akkor majd kicsikarok a könyvtár budgetjéből néhány száz^ forintot s fejlődhetünk. "

15 Id. Lóczy Lajosnak 1878 ápriksában ki, egyenesen pletykálkodó levélben együtt találjuk a Múzeumkert egyik emlékművén együtt szereplő három régészt s az egyik legnagyobb magyar ásványkutatót, Krenner Józsefet (1839-1920). Jó azt nem elfelejteni, hogy legnagyobbjaink, idoljaink is emberek voltak. „Hampel őr lett, s beköltözött a Römer szállásába, mit Krenner szokott irigységgel fogadott, s áskálódott a Pulszky háta mögött, hogy a Hampel szállását neki adja a minisztérium!"

XG Az ornithológus A természet iránti rajongása, a terepmunka igénye meghatározó volt madártani tevékenységére nézve, mely a múzeum utáni életszakaszában is végigkísérte. Madár vonulási megfigyelő hálózatot alakított ki, s a vonulás pontosabb tanuknányozására 1888-ban Lendl Adolffal (1862-1942) elutaztak „az északi madárhegyek tájaira", ahonnan csodálatos útlekással tért haza.

17 Az úton gyűjtött madarak egy része a Nemzeti Múzeumba került, amint arról az 1956-os tűzvészből megmenekült nyilvántartás tanúskodik. Lemming képe északi madárhegyek tájáról' (1893) Sarki fajd csirkéje ,Az északi madárhegyek tájáról' (1893) 15 ERDÓDY 1893. 315. lú ERDÓDY 1893. 330-331. Plampcl József - 1849-1913 - régész; Rómcr Flóris - 1815-1889 - régész, a Magyar Nemzeti Múzeum korabeli munkatársai. 17 HERMAN 1893. a szerző vázlatai alapján készült míves illusztrációkkal.