Hevesi Attila - Viga Gyula szerk.: Herman Ottó öröksége (Miskolc, 2006)

VÁSÁRHELYI TAMÁS: Herman Ottó a Magyar Nemzeti Múzeumban

Madártani kongresszust szervezett, megalapította az Ornithologiai Központot, elindított több fiatal madarászt a pályán (miközben áldadan perpatvarban volt a múzeum madarászával, Madarász Gyulával [1858-1931]). Megírta a „Madarak hasznáról és káráról" című könyvét, mely ma is használatos, újra és újra megjelenik, csak a „hasznos" és „káros" fogalmáról változtak némiképp elveink. A sors sajnálatos ténykedésének, az 1956-os tűzvésznek köszönhetően a Természettudományi Múzeum Madárgyűjteményében ma mindössze egyetlen trófeának kitömött ugartyúk fejünk van Herman Ottótól. A hátoldalán felirat: „Kitömte Herman Ottó a 60as évek elején s atyámnak adta. E% volt a% első kitömött madár, amelyet láttam. " Nem tudjuk kitől származik, de a felirat azt sugallja, őt is megragadta a madártan Herman Ottó közvetítette bűvölete. Zoológusból néprajzos Csiby Mihály grafikája, mely Herman Ottót egy pókkal s egy hallal ábrázolja, minket is szimbolizál. Eletében egyre csak vándorolt a figyelme, témáról témára, s a pókok és halak közé eső szakaszt töltötte az Állattárban. Gyarapította a madár- és pókgyűjteményt, és elkezdte Petényi János Salamon (1799—1855) nagyszerű zoológusunk

18 töredékekben megmaradt kéziratos hagyatékának feldolgozását. A kéziratok kalandos 18 MÉSZÁROS-GAZDA 2000. A.^ egyetlen Herman Ottópreparátum a Magyar Természettudományi Múzeum Madárgyűjteményében