Hevesi Attila - Viga Gyula szerk.: Herman Ottó öröksége (Miskolc, 2006)

SZILÁGYI MIKLÓS: A magyar halászat kutatása (Amit Herman Ottó észrevett, és amit nem)

A MAGYAR HALÁSZAT KUTATÁSA (Amit Herman Ottó észrevett, és amit nem)

1 - SZILÁGYI MIKLÓS 1. Az évfordulós megemlékezések jeles előadói/szerzői magas hőfokú elismerésekkel szokták volt illetni Herman Ottó vitathatatianul legnagyobb hatású monográfiáját, A magyar halászat könyvét.

2 íme néhány idézet a közelmúlt évtizedek méltatásaiból! Csermák Géza 1955-ben a teljesség-igényre és rendszeralkotás maradandó voltának kivételes érdemére helyezte a hangsúlyt: „A szinte elődök nélkül teremtő Herman Ottó elsőre tornyot épít. Műve egy alapvető népi életforma hagyománykészletének tervszerű felmérése, egy mindaddig ismeretien adattömeg feltárása és lényegében ma is helytákó tudományos rendszerbe foglalása. E mű megjelenése óta a népi halászatra vonatkozó ismereteink ugyan sokszorosára duzzadtak. De mindez csak kiegészítése az alaprendszernek."

3 Szabadfalvi József szintén a Herman-megalkotta rendszer változatlanul használható és használatos voltát és a „legelsőnek" méltán kijáró kortársi hódolatot emelte ki 1975-ös dolgozatában: „Rendszerezése példamutató, a népi halászat rendszerét ma is a Herman Ottó alkotta csoportosításban interpretáljuk. Legújabb monográfiáink is lényegében az általa kialakított rendszer szerint készülnek. [...] A magyar halászat könyve a korábbi évtizedekben meginduló folklórkutatás mekett a legelső tárgyi néprajzi monográfia, ugyanakkor hatalmas könyvsiker is volt."

4 Balassa Iván 1974-ben a magyar néprajz olyan alapmüveként határozta meg a halászati monográfiát, mellyel kapcsolatban fel sem merülhet a „használati érték" valamelyes megkopása: y3

A magyar halászat könyvét ma is a legjobb összefoglalásként, kézikönyvként használjuk."

5 Ugyancsak Balassa 1986-ban arra helyezte a hangsúlyt, hogy ez a Herman-mű egyszersmind a tárgyi etnográfia megteremtését jelentette, s azért jelentősebb Herman Ottónak pásztorkodási kutatásainál, mert ez utóbbi témában nem alkotott olyan korszakos jelentőségű alapművet, mint a halászatban.

6 Az ichtiológusból a halászat történetének és etnográfiai jekemzőinek minden idők legjelentősebb kutatójává lett Herman Ottó kezdeményező érdemekői szólva, bár évtizedek teltek el a fentiek megfogalmazódása óta, a lényeget illetően akgha lehetne mást mondani. Meg tudnám persze részletesebben, árnyaltabban fogalmazni a fentieket, ez esetben azonban szinte lehetetlen lenne elkerülnöm a kínos önismétlést: az immár negyedszázada írt kutatástörténeti összefoglalásom Herman Ottóra (s a kezdeményező érdemben vele osztozó Jankó Jánosra, a kérlelheteden vitapartnerre) 1 Dolgozatom a T. 042698. számú, „A népi kultúra a nemzettudatban. Közvélemény és szakkutatás (19-20. század)" című OTKA-téma keretében készült. 2 HERMAN 1887. 3 CSERMÁK 1955. 489. 4 SZABADFALVI 1987. 41. 5 BALASSA 1974. 3. 6 BALASSA 1986. 27.