Viszóczky Ilona szerk.: Eredmények és feladatok a matyóság néprajzi kutatásában (Miskolc-Mezőkövesd, 2006)
alkalomhoz illően. Híressé tettek néhány mezőkövesdi éttermet, a „Rákóczit", „Liptait" és a MÁV matyó-fogadóházát. Saját szerzeményű nótáik közül talán a legnépszerűbbet említsük meg, a „Lenn a délibábos Hortobágyon"-t, melyet a kövesdi költő Kis József és Rác Ödön, Suha-Balogh Irén férje szerzett. 2 Legismertebb, legtehetségesebb népművészeink ugyan nem tartoztak az értelmiséginek meghatározhatók körébe, de alkotásaik, munkásságuk alapjává vált az alkotó művészek műveinek is. Kisjankó Bori (1876-1954) íróasszony, hímző népművész, Nagy István (1900-1984) szűcshímző népművész. Kovács Mátyás (1900-1989) a vallásos folklór, a népi vallásosság szervezője, népi szónok, és végül, akivel a legtöbbet kell foglalkoznunk, Gari Takács Margit (1907-1998), mert a matyó folklórnak ő a kiemelkedő képviselője. A helytörténetírók, néprajzosok legkevésbé az ő munkásságával foglalkoztak. Ismerjük Kis Jankó Bori népművészt, hiszen sok-sok tanulmány őrzi nevét, szobrát a Matyó Múzeum előtt, és a Kis Jankó Bori rajzai című tanulmányt, melyet Szigeti Klára muzeológus, a Matyó Múzeum volt igazgatója jelentetett meg. Szülőháza egyik védett népi lakóház, mely Emlékházként is működik. 1 Kovács Mátyásról ifjabb Kovács Mátyás írt könyvet Kévébe gyűjtött kalászok címmel. 22 Kiss József pedig „így volt ez régente, aki ott volt írja... Kis Jankó Nagy István szűcs népművész mester írásos hagyatéka" címmel írta meg Nagy István életét, művészetét. 23 Gari Takács Margit szülőházának éppen olyan Emlékházként kellene működnie a „Hadasnak" nevezett ősi városmagban, mint ahogyan itt találjuk Kis Jankó Bori Emlékházát is. A nagy mesélő, a matyó népi hiedelemvilág legjobb ismerőjének halála, a hiány még nagyon élénken él bennünk. A szegényes szülői házban élte le szellemiekben gazdag életét. Ugyanolyan kedvességgel, kitárulkozással fogadta az odatévelyedő egyszerű turistát is, mint a tudós néprajzost. Tudnunk kell, hogy a mély vallásossága miatt korábban megakadályozták tehetsége elismerését, kitüntetését. „Adjon neki kitüntetést a pápa", ismerte a helyi pártvezető mondását. Még a rendszerváltozás első éveiben is, Andrásfalvy Bertalan miniszter levélben kérte a város önkormányzatát, hogy az idős, beteg asszony kaphasson szociális támogatást a hideg tél kivédésére. Késői volt már számára 1993-ban a díszpolgárság odaítélése. Indokolt tehát, hogy ezen a néprajzi konferencián erősítsük meg azt a szándékot, hogy Gari Takács Margit népművészetét a hivatalos országos fórumok is elismerjék, és a Matyó Múzeum elkövetkező újabb félszázadában is méltó helyre kerülhessen. Jelentek ugyan meg méltatások, különösen a szakirodalomban az Európában is híressé vált könyvéről, melyet Fél Edit és Hofer Tamás előkészítésével, gondozásával jelentetett meg Párizsban a Plón, Magyarországon pedig a Corvina 1983-ban a Le vinaigre et le fiel (Ecet és epe) címmel. 24 Tudjuk, azután több kiadásban, más nyelveken is megjelent, csak éppen magyarul nem. Az Új írás 1976 júliusi száma közölte a könyv részletét „Az Ég, a Föld s az Alvilág" címmel, Juhász Ferenc költő ajánlásával. „Szivárvány-áhítatú, tündöklet-népmese igazságú lélekvallomás ez...", olvasható az ajánlás bevezető sora. Benkóczy tanár urat sem hagyta nyugodni a Gari Margit-jelenség, a méltánytalan kövesdi mellőzöttség. Egy kis részt vissza is fordított franciából magyarra és felkutatta, leírta Fél Edit több éves előkészítő munkásságát. Most már a mi feladatunk, kötelessé20 VOLLY 1976:765. 21 SZIGETI 1992. 22 KOVÁCS 2000. 23 KISS 2001. 24 GARI 1983.
