Viszóczky Ilona szerk.: Eredmények és feladatok a matyóság néprajzi kutatásában (Miskolc-Mezőkövesd, 2006)

hálózat a megyei múzeumokból és a tagmúzeumokból, amelybe nem férnek be a megye területén lévő, de nem megyei önkormányzati fenntartású muzeális intézmények. Nem is férhetnek, hiszen a megyei rendszer alapja a fenntartóhoz való tartozás, a szakmai együttműködés pedig még a hálózathoz tartozó intézményekkel is sok esetben személyi függő. Az 1980-as évek második felében 750 muzeális intézmény (múzeum, helytörténeti gyűjtemény, kiállítóhely, emlékház stb.) működött Magyarországon. A fenntartó, ill. működtető szerint három csoportba tartoztak: közvetlenül az állami szervek (minisztériumok, főhatóságok), állami vállalatok, trösztök, valamint tanácsok kezelésében lévő muzeális intézmények (megyei hálózatok). A valóságban létrejött egy 4. csoport is, az egyházi gyűjteményeké; erről azonban a jogszabályok ,,nem vettek tudomást".

4 A muzeális gyűjteményi anyag azonban mindhárom csoportbéli intézményeknél állami tulajdonban volt, a szakmai irányítást, az ágazat szakmai felügyeletét valamennyi intézménytípusnál a Kulturális Minisztérium látta el. A rendszerváltás közvetlen politikai hatása e hálózatnak csupán kis részét érintette: bezártak, ill. megszüntettek olyan emlékhelyeket, amelyek a pártállam ideológiájához kötődtek, létrejöttek viszont olyan gyűjtemények, amelyek most élveztek politikai támogatást. A tulajdonviszonyok tekintetében mélyrehatóbb volt a változás, a korábbinál sokszínűbb szerkezet jött létre: - Az állami tulajdonú intézmények száma 110 (13,5%); igaz, közéjük tartoznak a legnagyobb, országos múzeumok, bennük őrzik a műtárgyak 25%-át; itt dolgozik a szakemberek több mint 40%-a, kiállításaikat nézi a látogatók 1/3-a. - A megyei, városi és települési önkormányzatok által fenntartott-működtetett intézmények száma közel 550 (67,5%). Ezeket a közgyűjteményeket 1991-ben az „önkormányzati törvénnyel" tulajdonjogilag meg is kapták az önkormányzatok. - Az állami vállalatok műszaki gyűjteményeit legtöbbször az új tulajdonosok meg is szüntették, vagy alapítványt hoztak létre fenntartásukra. A gazdálkodó szervezetek tulajdonában mintegy 60 (7,5%) múzeum maradt, alapítványi kezelésbe 40 (4,5%) múzeum került. - A már korábban is működött, most jogilag is elismert egyházi gyűjtemények mellett (kb. 30 db, 4%) megjelentek a magánszemélyek által alapított kiállítóhelyek, gyűjtemények (kb. 20 db, 3%). A megyei múzeumoknak az 1997. évi CXL törvény alapján a következő, a megyei szervezetre kiható funkciókat kell ellátniuk a megye területén lévő muzeális intézmények körében: a) elősegíti a megyei múzeumi szervezet, illetőleg a területen tevékenykedő más muzeális intézmények szakmai együttműködését, munkájuk összehangolását, valamint az illetékességi területén lévő egyéb kulturális javak védelmét; b) a megye közigazgatási területén és a megyében levő megyei jogú városban ellátja a régészeti lelőhelyek szakmai nyilvántartását, mentését és régészeti feltárásokat végez; c) szakmai nyilvántartása alapján adatokat szolgáltat a régészeti lelőhelyekről; d) a régészeti feltárás esetén kívül előkerült régészeti leletet, illetve lelőhelyet a múzeum köteles a Hivatalnak haladéktalanul bejelenteni; e) részt vesz a területén lévő régészeti emlékek és a műemlékek vissza nem építhető, illetőleg a helyszínen meg nem őrizhető töredékei és tartozékai muzeális közgyűjteményben történő elhelyezésében; f) szakértőként részt vesz a régészetileg védett területek ellenőrzésében; g) közreműködik a Hivatal területi feladatainak ellátásában. 4 NAGY 2002.