Viszóczky Ilona szerk.: Eredmények és feladatok a matyóság néprajzi kutatásában (Miskolc-Mezőkövesd, 2006)

Az utóbbi időkben felértékelődött régészeti tevékenységen (autópálya-építések!) kívül nem kapott tehát központi funkciókat a megyei múzeum, elősegít, összehangol, és a tulajdonos (megyei önkormányzat) által adott, s a fenntartáshoz sem mindig elegendő költségvetést továbbosztja. Bár akadnak jó példák, a megyei múzeumok többsége nem felel meg, s nem is felelhet meg azoknak az elvárásoknak, amelyek miatt a megyei múzeumi szervezet létrejött, nem mindenhol működik még csak szakmai központként sem. Klasszikus múzeumi feladatok - korszerű kihívások... A múzeumi, muzeológiai munkaterületek klasszikus hármas tagolású feladatrendszerének arányváltozásai mellett, a múzeumi funkciók is jelentősen bővültek. A bővülés újabb és újabb társadalmi kihívások, fenntartói elvárások eredménye. Ennek során a gyűjtést, megőrzést (konzerválás) és kiállítást, mint alaptevékenységeket a gyűjtemény kezelés, a megelőző műtárgyvédelem, az oktatás, múzeumpedagógia, a kutatás, tudományos feldolgozás követte, majd a múzeumok oktató, tanító szerepe kiegészült a múzeumi dolgozók önképzése, továbbképzése területtel. Minőségi változást hozhat a digitális kultúra, online múzeumi szolgáltatások bevezetése is. Amint Gulya István írja: „Alapvető szemléletváltás tűnik szükségesnek a szakmai feladatok szervezése és a menedzsment terén, mely nem csupán a közönségkapcsolatok, hanem a jövőre irányuló stratégiai gondolkodás és tervezés megújítását eredményezheti. ... A szakma társadalmi rangjának helyreállítása érdekében tudatosítani kell a közvéleményben, hogy a múzeumok olyan tárgyi kulturális örökséget őriznek, amely befolyásolhatja a helyi és regionális identitás kialakítását és elmélyítését, a sokszínű, változatos európai kultúra sajátos színfoltja, amivel mi is hozzájárulunk a közösség értékeihez."

6 Gyűjtés, szerzeményezés - gyűjteményi politika, gyűjteményelemzés A gyűjtés „hőskora" a törzsgyüjtemények kialakulásával, a tömeges gyűjtések befejeztével lezárult. Ma a mit gyűjtsünk kérdésére múzeumtípustól függően többféle választ adhatunk, az eddig gyűjtött anyag nagyban meghatározza, mit kell/lehet gyűjteni. Az alapításkori küldetés (mission statement) átfogalmazásával át kell gondolnunk a korábbi koncepciókat. Ez a Matyó Múzeum esetében a hangsúlyosan viselettörténeti bemutatásra alapozott korábbi gyűjtések mellett a gazdálkodás, egy tágabb kistérség kultúrája bemutatásának igényével egészül ki. A gyűjtés tekintetében viszont az eddig begyűjtött anyagot meg kell vizsgálni, s feltérképezni, mit kell még gyűjteni, s mi legyen a meglévő anyaggal? A gyűjteményeket mihamarabb elemezni kell, megtudni, milyen értéket képviselnek azok a tárgyak, amelyeket raktárban tartunk, többnyire zsúfolt körülmények között. A gyűjteményi tárgyak osztályozása választ adhat arra, mely darabok, milyen arányban képviselik a négy csoport valamelyikét, az A csoportot, a legfontosabb tárgycsoportot, amely a nemzet, vagy tágabb társadalmi kontextus számára jelentős, egyedi, megkérdőjelezhetetlen értékű tárgyak halmaza; a B csoportot, amelybe a szűkebb társadalmi környezet számára fontos, amely az előzőeket magyarázza, kontextusba helyezi, kiállításra alkalmas, fontos kiegészítő anyag; a C csoportot, amelybe mindazok a tárgyak tartoznak, 5 „A miskolci központban közös gazdasági, kiállításrendező-karbantartó és restaurátor csoportot alakítottak ki a hálózathoz tartozó intézmények feladatainak gazdaságosabb ellátására, a szakmai munkához szükséges pénzek zömét azonban egyre inkább pályázati forrásokból és egyéb támogatásokból kellett a múzeumi egységeknek előteremteniük." GULYA 2002: 426. 6 GULYA 2002: 433.