Viszóczky Ilona szerk.: Eredmények és feladatok a matyóság néprajzi kutatásában (Miskolc-Mezőkövesd, 2006)

BALÁZS GYÖRGY ^ájmuzmmok\j&rszirű /(i/iíváso/^etött Bevezetés A mai nap kettős ünnepe Mezőkövesdnek, s a magyar múzeumügynek egyaránt: ma ünnepeljük a Matyó Múzeum alapításának 50. évfordulóját, s ugyanakkor jól tudjuk, hogy ez a nap egy megújuló múzeum ünnepe is, hiszen a Háziipari Szövetkezet felújított épületében új matyó múzeum születik a közeljövőben. Ötven év mindenképpen olyan távlat, amelyre érdemes visszatekinteni, ugyanakkor a megváltozott igényekhez igazodva felvenni a lépést, s a korszerű kihívásokra választ adni: ez a fennmaradás egyetlen útja. Melyek a korszerű kihívás elemei? Bizonyos részei ma is meglévő követelmények, bizonyos elemei bizonyosan eljönnek, előbb-utóbb azoknak is meg kell felelni, fel kell készülni rájuk. A magyar múzeumügy átalakuló jelenének egyes momentumai is utalnak rájuk, és jó az is, ha körülnézünk a nagyvilágban, hogy mi a trend? A magyar „múzeumi halmaz" A múzeumok kialakulásának, létrejöttének több fázisa volt, ha csak a magyar múzeumügy 200 éves történetét nézzük is. Ebben a történelmi folyamatban a Nemzeti Múzeum, majd a belőle táplálkozó, szakosodott gyűjtemények kiválásával alakuló országos intézmények mellett egy-egy közösség, település múzeumának létrejötte mindig valamiféle közösségi akarat, szervező erő, jeles személyiség/ek munkálkodását követte, gyakran több éves, évtizedes előkészítő munkát, amelynek végén megnyílt egy-egy múzeum. A mezőkövesdi példa ennek a sémának nyomán Fügedi Márta tollából jól ismert: 1982ben írta meg a város múzeumalapítási törekvéseinek történetét.

1 Ebből jól kirajzolódik az a hosszú folyamat, amelynek részeként először a megyei múzeumegylet által létrehozott miskolci múzeumba kerültek a matyó tárgyak, viseletek, egy teljes szobabelső, majd végre, hosszú évek készülődését követően 1953-ban létrejött a mezőkövesdi Matyó Múzeum. A Matyó Múzeum létrejöttekor magán viselte az ilyen típusú múzeumalapítások minden jelét: anyaga vegyes, dominál benne a népviselet, amelynek korábbi korszakait nem tudta felmutatni, s bár nem akart komplex helytörténeti-néprajzi múzeum lenni, nem is tisztán viselettörténeti a kollekciója. A Matyó Múzeum tájmúzeum, a megyei múzeumi szervezet részeként működik: 1962-ben került a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Múzeumi Igazgatósághoz." Múzeumok a megyei szervezetben A magyar múzeumok életében az egyik legjelentősebb szervezeti átalakítást a gazdasági okok miatt bekövetkező decentralizálás, a megyei múzeumi szervezet létrehozása jelentette 1962-ben, annak minden előnyével és hátrányával.

3 A megyei igazgatóságok létrehozását követően (1962-1971 között) alakult ki a máig érvényes megyei múzeumi 1 FÜGEDI 1982., 1999. 2 A Matyó Múzeum 1952-ben a volt Korona Vendéglő és Szálloda első emeletén alakult, 1964-ben a művelődési ház épületébe költözött, s négy évtized után tért vissza egykori helyére. Első kiállítása a matyó népviselet történetét és a hímzés fejlődését mutatta be, 1953. július 26-án nyílt meg. 3 IKVAI 1988: 17., idézi BALÁZS 2003: 21.