Viszóczky Ilona szerk.: Eredmények és feladatok a matyóság néprajzi kutatásában (Miskolc-Mezőkövesd, 2006)
eltávolít. Előtte azonban mechanikai úton távolítsuk el, amit lehet. Ehhez használhatunk ecsetet, esetleg porszívót is. Javasolt a tüllön keresztül történő porszívás, így a textilszálak kevésbé sérülnek (E kép). Mosás előtt mindenképpen végezzünk levérzési próbát, mert tönkretehetjük a tárgyat, ha valamelyik színezék megindul. Tegyünk tiszta papírvattát a tárgyból vett apró mintaszál alá, majd cseppentsünk rá desztillált vizet. Átnedvesedés után, ha az alátét fehér marad, a színezék tartós, ha elszíneződik, más tisztítási módot kell választani, a nedves tisztítás nem ajánlott. A mosáshoz anionos és nem ionos felületaktív mosószereket - pl. Evamin CC, Hostapon, Genapol LRO 8 - és lágy vizet használjunk. Lágy vizet ioncserélő gyantás készülékkel állíthatunk elő, de ennek hiányában használhatunk nátrium-hexametafoszfátot (Calgon) vagy EDTE-t (etilén-diamin-tetra-ecetsav) is a vízlágyításhoz. A mosás csak rövid ideig tartson, mert a hosszú mosási idő alatt a szennyeződések visszarakódnak a textilszálak közé. A mosószer mennyisége ne legyen több 0,5-2 g/liternél. A mosáshoz használt víz hőmérséklete múzeumi textíliák esetében nem haladhatja meg a 40 °C-t. A mosást kevés mozgatással végezzük, időtartama minél rövidebb legyen, hogy elkerüljük a textil állapotának további fizikai romlását. Fehérítést múzeumi textíliáknál nem alkalmazunk, mivel a fehérítő anyagok roncsolják a textilszálakat. A cellulóz szálaknál a lilás, barnás foltok gombáktól, mikroorganizmusoktól erednek, ezért eltávolíthatatlanok. Fertőtlenítő mosáshoz baktericid és fungicid szereket használhatunk, ilyenek a Preventol CMK 9 (paraklór-metakrezol 0,050,1%-os alkoholos oldata) és a Dodigen 226 10 (alkil-dimetil-benzil-ammóniumklorid). A megfelelő szárítási módszert mindig a tárgy állapota és jellege alapján döntsük el. A selymeket és damasztokat üveglapon tanácsos szárítani, színoldalukkal lefelé. Ezzel a módszerrel elkerülhető a vasalás, ami szintén gyengíti a textíliát. A hímzéseket és csipkéket polipropilén fóliával borított Hungarocell lapon," nem rozsdásodó rovartükkel kitűzve száríthatjuk. A viseleteket az eredeti formához igazodva kitömjük polipropilén fóliával borított papírvattával. így szárítva szintén elkerülhetjük a vasalást. A néprajzi textíliák megőrzésénél arra kell törekednünk, hogy a tárgyon a legkisebb beavatkozást alkalmazzuk, tehát csak a legszükségesebb javításokat, pótlásokat végezzük el, hiszen célunk az adott állapot konzerválása. Ezt a meggyengült részek alátámasztásával, a szélek lefogó öltéssel történő rögzítésével érhetjük el. A tárgyat varrókonzerválással, ragasztással, vagy a kettő kombinálásával rögzíthetjük az alátámasztó textilhez. A ragasztást csak a legvégső esetben alkalmazzuk, mivel ez visszafordíthatatlan folyamat, a ragasztóanyag nehezen, vagy egyáltalán nem távolítható el a textilrostok közül. Csak törött, varrhatatlan selymeknél alkalmazzuk. Varrókonzerválásnál az előzőleg megfelelő színre festett alátámasztó textilt és a műtárgyat üveglappal fedett asztalon, száliránynak megfelelően egymásra fektetjük, a széleiket lesúlyozzuk, hogy ne tudjanak elmozdulni, majd a két anyagot csúsztatott férccel, középtől kifelé haladva összevarrjuk. Az egyenlő távolságban elhelyezkedő öltéssorok biztosítják az egyenletes súlyelosztást. A szakadások lebegő lánc- és vetülékfonalait átfogó öltésekkel rögzítjük az alátámasztó textilhez. A varráshoz vékony, görbe tűt használjunk, ez kevésbé roncsolja az anyagot. Hogy megfelelően „láthatatlan" legyen a 8 Gyártó: Clariant GmbH, forgalmazó: Clariant Hungária Kft., 1051 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 12. 9 Gyártó, forgalmazó: 1. 7. jegyzet pontban. 10 Gyártó: Farbwerke Hoechst AG., forgalmazó: Clariant Hungária Kft., 1051 Budapest, BajcsyZsilinszky út 12. " Szigetelőanyagokat forgalmazó üzletekben kapható.
