Viszóczky Ilona szerk.: Eredmények és feladatok a matyóság néprajzi kutatásában (Miskolc-Mezőkövesd, 2006)

7. kép. Öreg Kis Jankó Bori hímzésrajz-terve (A hímzésminta másolatát Dajaszászi Józsefié készítette el pauszra 1952-ben. MM A 290/24 ) Az Iparművészeti Főiskola Textil és Belsőépítész tagozatán végzett fiatalok tervező munkája segíti a szakági színvonalas tevékenységet. A Magyar Művelődési Intézet mellett formálódik a megalakuló TIT Néprajzi Választmányával is a kapcsolat. 1973. A Nemzeti Galéria nagytermében került sor a NIT és a HISZÖV 20 éves fennállása alkalmából rendezett ünnepi kiállításra, amelyen a népi iparművészet legszebb müvei voltak láthatók a faragás, a fazekasság, hímzés-szőttes szakágakban, méltó folytatásaként tárgyi népművészetünknek. Ortutay Gyula megnyitó beszédében meghatározta a népi iparművészetünk lényegét: „...A NIT és a HISZÖV munkája nyomán ez alatt a 20 év alatt egyszerre történt értékmentés és értékteremtés. Régi, klasszikus hagyományok megmentése, tudatosítása és a bátor új kezdeményezések biztosítása. Gondosan jól szervezett egység ez, a múltnak, az alkotó jelennek és a készülő jövőnek szép egységbe fogása.. ."

10 1974-ben a Népi Iparművészeti Tanács és a TIT Néprajzi Választmánya, illetve Budapesti Szakosztálya a HISZÖV támogatásával megindította a Népművészeti Akadémiát a Kossuth Klubban. Az előadások minden hónap első keddjén voltak. Előadók a magyar néprajztudomány, művészettörténet, a régészet és más rokon tudományok legkiválóbb szakemberei voltak. A négyéves Népművészeti Akadémia 1978-ban zárult, az előadások négy kötetben, jegyzet formában jelentek meg. Az előadáson a hallgatók száma 70-90 fő között változott. A TIT Néprajzi Választmányának elnöke Balassa Iván volt, titkára és a kötetek szerkesztője Varga Marianna. 1977-ben 72 népművészeti és háziipari szövetkezet működött. Közülük 28 főleg népi iparművészeti termékeket készített. A Népi Iparművészeti Tanács a Kulturális Kapcsolatok Intézetével együttműködve számos kiállítást rendezett külföldön a népi iparművészeti művek remekeiből 1958-1978 között. 1956-ban a Varsói VIT művészeti díját Nagy Ferenc tabi faragó, a Népművészet Mestere (Tab, 1920-1998) nyerte el, 1958-ban a Brüsszeli Világkiállításon nagydíjat kapott Kántor Sándor fazekas, a Népművészet Mestere (Karcag, 1894-1989) népi iparművészeti fazekas munkáiért. A Párizsi Világkiállításon Tóthfalusy Géza, a Népművészet Mestere (Sátoraljaújhely, 1914 - Budapest, 1977) nagyméretű, fonott sallanggal díszített nagyméretű csikóbőrös kulacsáért 1963ban „Oscar díjat" kapott. 10 ORTUTAY 1973.