Viszóczky Ilona szerk.: Eredmények és feladatok a matyóság néprajzi kutatásában (Miskolc-Mezőkövesd, 2006)

2. kép. Kis Jankó Bori ceruzával késztteti emlékrajz-részlet, 1952. 3. kép. Terítő mintarajza - „kereskedelmi matyó " stílusban készítette Bán Józsefné, 1977. 1978. A magyar népi iparművészet negyedszázada című jubileumi kiállítás a NIT és a Néprajzi Múzeum gondozásában jött létre. Domanovszky György véleménye szerint, a bemutatott gazdag és változatos anyag bizonyította, hogy „.. .A jelenségeket egybevetve és figyelemmel kísérve, megállapíthatjuk, hogy a népművészet hagyománya iránti érdeklődés nem egy gyorsan múló divat eredménye, hanem növekvő és erősödő irányzat..."" A jubileum alkalmából Kántor Sándor, a Népművészet Mestere Kossuthdíjban részesült. A vidéki múzeumok közül a legtöbben a gyűjtemények kialakulásával egy időben indult meg a gyűjtés, vásárlás, ajándékozás útján bekerült díszítőművészeti tárgyaknak a muzeológiai előírásoknak megfelelő beleltározása, törzskönyvbe vétele. Ez vonatkozott a hagyományosan díszített, a polgári lakosság igényeit kielégítő tárgyakra is. A kaposvári Rippl-Rónai Múzeumban az 1920-as években kezdték meg népi díszítőművészeti tárgyak nyilvántartásba vételét. Pl. 1927-ben leltároztak be egy id. Kapoli Antal által készített sétabotot (Ltsz.: RRM 4160). A régi pásztordinasztiák tagjai közül az 1920-as, 1930-as években egyre többen váltak hivatásos faragókká, mint id. Kapoli Antal, Breglovics Kálmán vagy Tóth Mihály. A népművészeti tárgyak mellett az 1953-as évtől ott sorakoznak mind a négy szakágat képviselő népi iparművészeti tárgyak.

12 Karcag Helytörténeti Gyűjteményében külön házban került bemutatásra Kántor Sándor Kossuth-díjas, a Népművészet Mestere életmű-kiállítása, ami a NIT támogatásával jött létre.

13 " DOMANOVSZKY 1978. 12 Kapitány Orsolya szíves közlése, 2005. 13 V. Szathmári Ibolya szíves közlése.