Viszóczky Ilona szerk.: Eredmények és feladatok a matyóság néprajzi kutatásában (Miskolc-Mezőkövesd, 2006)

zatosan terjed ki a Bükkaljára, valamint a palócság felé; az utóbbiban - helyi gyűjtők mellett - nagy érdemeket szerzett Istvánffy Gyula (1863-1921) is.

12 1910-ben Kóris nagy kiállítást rendezett a matyókról, ami a múzeummal egy fedél alatt lévő női ipariskola termeit is elfoglalta. Bár 1913-ra - Kóris ragyogó fotóival - a néprajzi kollekció tárgyszáma 1455-re emelkedik, a gyűjtemény valójában csak a két jellegadó néprajzi csoport, a matyók és a palócok díszítőművészetét reprezentálja.

13 Regionalizmus Az EU csatlakozást követő átalakulások, hasonulás, harmonizáció mindenképpen igazodást fog kiváltani a rendeletek, törvények által eddig nem szabályozott területeken, így a kulturális élet, ezen belül a kulturális intézmények, feltehetőleg a közgyűjtemények területén is. A régiókról szóló törvény és rendelkezései megállapították a 7 régió határait, eszerint az Észak-magyarországi régió Nógrád-Heves-Borsod-Abaúj-Zemplén megyék mai területén jön létre. Ebben a régióban kell megtalálnia a helyét minden kulturális intézménynek, így a Matyó Múzeumnak is. Azt gondolhatjuk, a gyűjtőterület körvonalazza a régióban elfoglalt helyét, kiállításai is ezt fogják demonstrálni. Ezen a szükségszerű meghatározottságon túl is szerepet kaphat azonban egy tájmúzeum. Ma a regionalizmus közgyűjtemények tekintetében legdinamikusabb területén, Angliában példaértékű fejlődés megy végbe. Jelentős összeg biztosításával, átgondolt szervezeti lépésekkel a Renaissance in the Regions (régiók reneszánsza) c. program révén az angol múzeumokat az országostól a legkisebbig egy rendszerbe fogva újítják meg. A többletforrás abból származik, hogy azok a szervezetek, amelyek a régiókban jelenleg a múzeumokat, levéltárakat és könyvtárakat külön-külön reprezentálják, olyan irodákban egyesülnek, amelyek a három területért egyaránt felelősek. Ezek az irodák mind a kilenc régióban létrejönnek a múzeumok, levéltárak és könyvtárak támogatására, vezetésére és képviseletére, hogy képessé tegyék azokat a közönség minél jobb kiszolgálására. A kilenc angol régióban hub-okat hoznak létre, amelyek egy-egy vezető és három-három partnermúzeumból állnak, s ezek együttműködvén a múzeumi gyakorlat vezetői lehetnek a múzeumi szektorban, normatívákat állapítanak meg, új látogatókat vonzanak, erősítik az iskolai programokat és fejlesztik a gyűjtemények bemutatását és a hozzáférését. A hub-októl azt várják, hogy demonstrálják a tiszta, érezhető fejlődést a múzeumi felhasználók gyakorlatában. A prioritás az oktatáson és tanuláson lesz: átfogó, jobb minőségű szolgáltatás az iskoláknak, a tanárok és gyerekek szükségleteinek egyaránt megfelelően. Jobb hozzáférés nagyobb gyűjteményrészhez a látogatók inspirálására, bátorítására, a látogatók szélesebb körének elérésére. Innovatív, izgalmas bemutatás, átrendezni az állandó kiállításokat. Marketing fejlesztése a közönség minél szélesebb körének vonzása érdekében. A munkatársak jobb készsége, tréning és vezetés, és szorosabb együttműködés a kulcsintézményekkel, mint pl. a Múzeumok, Galériák, Könyvtárak és Levéltárak Regionális Ügynöksége. Milyen lehet tehát a Matyó Múzeum jövőképe? Múzeumok a régiókban „A magyar múzeumi rendszer lassan elöregedőben van. Megújítása társadalmi érdek" írja egy helyütt György Péter, miközben a „...posztmodern, illetve transznacionális Európában virágzik a múzeumi kultúra...".

14 12 VIGA 2000: 57. 13 VIGA 2000: 57. 14 GYÖRGY 2004.