Viszóczky Ilona szerk.: Eredmények és feladatok a matyóság néprajzi kutatásában (Miskolc-Mezőkövesd, 2006)

„Lassan évtizede már, hogy az örökös gazdasági bizonytalanság, az év közben is megnyirbált költségvetés lényegében középtávú tervezést sem tesz lehetővé. A jelenleg érvényben lévő megyei kulturális koncepció is általánosságban fogalmaz. A rögzített célokhoz nincs hozzárendelve sem konkrét intézményi háttér, sem a megvalósításhoz szükséges anyagi fedezet." - írja Veres László, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei múzeumi szervezet igazgatója. Ha tehát a megye, mint fenntartó-működtető nem felel/het meg teljes mértékben feladatának, s ugyanígy a megyei múzeumi szervezet sem, mit várhatunk a régiótól? A nálunk kialakult megyékre épülő régióbeosztás - három megye egy régió - nem felel meg mindenben a régiók iránti elvárásoknak: tovább él az adminisztratív szerepkör, rivalizálásra teremt alkalmat a megyék között, s nem nyúlik át határokon. Számolni kell a kelet-, illetve közép-európai speciális helyzettel: az interregionalitással, hiszen egy-egy ország mérete egy-egy nyugat-európai régió méretének felel meg, így a régiók együttműködése néhol országok, államok együttműködésével ér fel (1. Eurorégiók!). Bizonyos kezdeményezések elindultak, egyes régiókban (vagy a „három megyékben"...) kialakult az együttműködés a megyei múzeumok között, egyelőre inkább csak egymás mellé rendelt formában, elsősorban kiállítási tervek egyeztetése terén. Petercsák Tivadar az Észak-magyarországi régió három megyéje múzeumi szervezeteinek - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Múzeumi Szervezet, Heves Megyei Múzeumi Szervezet, Nógrád Megyei Múzeumi Szervezet - munkáját bemutató, értékelő megállapításai nemcsak a három megyére, de általánosan jellemzőek: a múzeumi szervezetek alulfinanszírozottsága, valamint az, hogy „a fenntartó megyei önkormányzatoknál belátható időn belül nem várható a költségvetési támogatás kívánt mértékű emelése."

15 Évek, évtizedek óta tartó interregionális kapcsolatokról is tudunk szlovákiaimagyarországi múzeumok esetében. Viga Gyula végigveszi a határ menti megyéket, elemezve a kapcsolatokat, rámutatva, hogy az elsősorban kiállítások cseréjére szorítkozik, bár éppen Borsod-Abaúj-Zemplén megye üdítő kivétel emellett közös konferenciák, konzultációk, kutatómunka szervezésével. A jövőkép persze formálódik, ahogyan Gulya István írja: „A régiós változatban valószínűleg egy regionális ellenőrző-felügyelő hivatal jön létre a megyei múzeumi szervezetek ellenőrzésére, jobb esetben szakmai támogatására. [...] a régió lesz a felettes szerv, innen lehet pluszforrásokat pályázni. Elképzelhető olyan verzió is, hogy a megyei szintű funkciókkal a jelenlegi megyei múzeumi központok és gyűjteményeik átkerülnek a régióhoz, nagy regionális múzeumot alkotva, mely szakmailag támogatja a kis, önkormányzati vagy kistérségi fenntartású intézményeket."

17 A fenti sémát alapul véve, a Matyó Múzeum regionális szerepe az adottságokon túl - Dél-Borsod, Mezőkövesd népi kultúrájának gyűjtése és bemutatása - egyértelműnek látszik: a régió népművészeti programfelelős múzeuma lehet. Itt lehetne szakmai, módszertani központja a népművészeti kutatásoknak, gyűjtéseknek, a feldolgozásnak és bemutatásnak, valamint a képzésnek-továbbképzésnek az ezek iránt érdeklődők és a szakemberek számára egyaránt. 13 PETERCSÁK 2000: 39. 16 VIGA 2000. 17 GULYA 2002: 430.