Viszóczky Ilona szerk.: Eredmények és feladatok a matyóság néprajzi kutatásában (Miskolc-Mezőkövesd, 2006)

b) Fügedi Márta hagyatéka: nemrégiben született megállapodás arról, hogy Mezőkövesdre, a városi önkormányzathoz kerül ajándékozással Fügedi Márta népművészeti tárgyú iratanyaga, rendszerezve, dokumentálva a nemrégiben elhunyt jeles kutató munkáját. Jelenleg a művelődési házban helyezik el az átadásra kerülő anyagot, de a továbbiakban szükségszerű lenne a közgyűjteménybe kerülése. Ehhez a hagyaték elhelyezéséről, sorsáról zajló tárgyalásokra szerencsés volna a Mezőkövesden működő múzeumot, mint szakmai intézményt meghívni a város részéről. c) A jelenleg a Városi Galéria épületében elhelyezett, Répászky Zoltán által létrehozott „iskola-gyűjtemény" sincs igazán a helyén: a továbbiakban múzeumi téltételek között lehetne biztosítani az anyag megőrzését, fennmaradását, gyűjteményi feldolgozását és látogathatóságát. d) A Matyó Múzeum vezetője a jellemzően néprajzi gyűjtemény mellé a helytörténeti anyag gyűjtését is szorgalmazza a „matyó" településekről (Mezőkövesd, Tard, Szentistván) és a dél-borsodi Mezőség településeiről. e) „Népi Iparművészeti Gyűjtemény" kialakítása: az országosan meghirdetett Kis Jankó Bori hímzőpályázaton és a „Százrózsás" hímzöpályázaton eredményesen szereplő matyó hímzéses alkotásokból évenként a legjobb darabok közül fontos lenne a múzeum számára szerzeményezni és ennek alapján egy külön egységet létrehozni. Ez a matyó népművészet mai alkotói lehetőségeit reprezentálná a múzeumon belül. A Matyó Múzeum programterve A Matyó Múzeum leendő programtervében a fenti meggondolásokat figyelembe véve meghatározható a gyűjtemény leendő nagysága, éves gyarapodása, a bevonni kívánt anyag nagysága (HISZ mintagyűjtemény, Fügedi Márta hagyaték, helytörténeti anyag stb.). Ennek ismeretében körvonalazható az épületigény, figyelembe véve a leendő állandó kiállítás és az időszaki kiállítások bemutatására szolgáló helyiségeket, valamint az egyéb múzeumi és kapcsolódó funkciók ellátására alkalmas tereket, mint pl. munkaszobákat, a múzeumpedagógiai foglalkozások teremigényét. A várható látogatói létszám függvényében a mosdók számát, méretét, lehetőleg mozgáskorlátozottak számára kialakított egységgel, ruhatárat, a pénztár és a múzeumi kiadványokat árusító bolt kialakítását, portát, esetlegesen előadótermet, valamint a múzeumbaráti kör, illetve egyéb társadalmi támogató szervezet számára biztosítandó helyiségigényt. Egy új/felújítandó múzeumépület esetén megvan a lehetőség a tárgyak, dokumentumok hosszú távú fenntarthatóságát biztosító korszerű tárgykörnyezet kialakítására, ezt ebben az esetben tudatosítani kell! A leendő épületben a mütárgyállomány állapotának megóvása érdekében meg kell teremteni a tárgyfajták szerinti raktárak kialakításának lehetőségét. Ennek értelmében külön gyüjteménytárat kell kialakítani a textileknek, a fatárgyaknak, az adattár különféle anyagú gyűjteményeinek (papír, fotónegatív), igyekezvén a tárolás fizikai feltételeinek megfelelő környezetet biztosítani hőmérséklet, relatív páratartalom és megvilágítás tekintetében. Regionalizmus: múzeumok szerepe a régióban Kóris Kálmán 1904. évi jelentése roppant bizakodó: „Borsod megye néprajzi tekintetben át lesz kutatva, a kutatás eredményeként az anyag feldolgozást nyer." 1907-ben már egyenesen egy felső-magyarországi néprajzi múzeum gondolata bontakozik ki, amikor „A néprajzi osztályra nézve elhatározza a bizottság, hogy egy nagy múzeumot létesít a matyó palóc népek etnográfiai tárgyaiból, mely múzeum az egész Felső Magyarország központja lenne e tekintetben." A gyűjtőmunka - részben ugyancsak Kóris révén - foko-