Viszóczky Ilona szerk.: Eredmények és feladatok a matyóság néprajzi kutatásában (Miskolc-Mezőkövesd, 2006)
A Matyó Múzeum indítása: program, elemzés Jövőkép „Szegényes a Herman Ottó Múzeum néprajzi kollekciója a tárgyegyüttesekben, ami persze másként jelenik meg, ha egy kiállításban egy parasztporta szerszámkészletét kell rekonstruálni, s másként, ha egy település vagy kistáj hímzéseit kell reprezentatív módon egymás mellé rendezni. Emlékezetem szerint az egy gazdaságból, portáról begyűjtött legtöbb tárgy mintegy 400 darabot számlál, s a Torna megyei Viszlóról származik. A műhelyek összetartozó tárgyi együttesei is ritkák, leszámítva természetesen a kovácsok és néhány hasonló egység anyagát, ebben az esetben azonban jól kiegészíti a néprajzi kollekciót a helytörténeti gyűjtemény. A már említett területi elvek is magyarázzák, hogy vannak a tárgyi anyagban fehér foltok, s vannak az átlagon felül reprezentált vidékek (például matyóság, Bükkalja), ami persze nem jelenti azt, hogy az utóbbiak ne egyoldalúan lennének képviselve a gyűjteményben textilkultúrájuk révén." 10 A Matyó Múzeum a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei múzeumi szervezet tagja, gyűjtőköre és feladatrendszere az elképzelések szerint - a társadalmi elvárásoknak megfelelően - némileg változhat. A feladat alapvetően a rendelkezésre álló műtárgyállomány megőrzése, az állandó kiállítás fenntartása, illetve megújítása. Az erre vonatkozóan elkészült tématerv az eddigi egységek mellett már tartalmazza a „Fejezetek Mezőkövesd újkori történetéből"; „A mezőkövesdi népviselet korszakai"; „A matyó hímzés stíluskorszakai"; „A matyó népművészet felfedezése és utóélete", valamint „A matyóság kutatása - a Matyó Múzeum 50 éve" című kiállítási egységeket." A változó igények időszaki kiállítások fogadására alkalmas tér, valamint egyéb múzeumi funkciók - közművelődés, múzeumpedagógia, kutatás stb. - ellátására alkalmas helyiségek kialakítását követelik meg. Erre vonatkozóan az említett tématerv évi 45 alkalommal más néprajzi tájegységek kultúrájának, mai népi iparművészeti alkotásoknak a bemutatását, szakmai konferenciák, hagyományőrző programok megrendezését javasolja. Mindehhez számba kell venni a gyűjteménygyarapítás lehetséges feltételeit, gyűjteményi egységek bevonását, a tárgygyűjtés tekintetében a hiányzó tárgyak, együttesek szerzeményezésével kapcsolatos helyigényeket, a műtárgyvédelem esetleges helyigényét, a megelőző műtárgyvédelmi (preventive conservation) szemlélethez tartozó átmeneti raktár helyigényét. A múzeum vezetőjének elképzelése szerint a Matyó Múzeum meglévő gyűjteményéhez a jövőben több gyűjteményi egység is kapcsolódhatna szervesen: a) A HISZ dokumentációja: a mintagyüjtemény 1962-től áll rendelkezésre, amelyet részben a Néprajzi Múzeum, részben a Herman Ottó Múzeum textilanyagából, részben pedig helyben feltárt hímzésmotívumokról rajzoltak, festettek le Dajaszászyné Dietz Vilma kezdeményezésére és útmutatásai szerint. A rajzolt, illetve festett mintagyűjtemény egyes - páncélszekrényben őrzött - régebbi albumai anyagmintákat, rojtkötéseket és fonalmintákat is tartalmaznak, többnyire részletes leírással. Ennek az anyagnak a HISZ által nem használatos részét mindenképpen archiválni kellene, és a múzeum adattárában elhelyezni. A HISZ dokumentációs anyaga 1997-ben készített szakértői vélemény szerint 10 millió forint értékű. Az anyag múzeumi célú elhelyezéséről, az aktuálisan megfizethető jelképes vételárról a további tárgyalások során lehetséges megállapodást kötni. 10 V1GA 2000: 64. 11 VISZÓCZKY 2004.
