Viszóczky Ilona szerk.: Eredmények és feladatok a matyóság néprajzi kutatásában (Miskolc-Mezőkövesd, 2006)

zaklatottabb eseménysor következtében, s hivatásában is mélyen megrendült.

13 (A Mátraverebély-Szentkútról hazafelé tartók a Mezőkövesd határában levő vizesgödör oldalában látták meg Máriát. A tömeg együtt maradt és újabb tömegeket vonzott, napokon keresztül. A plébános eredménytelen beavatkozásai a hívőket hazatérésre buzdították. Az eseményt egy csaló is megterhelte azzal, hogy - egy, beléndekkel megetetett leány látomásaival - pénzt próbált kicsalni a „hiszékenyektől". Az események végül hatósági eljárásba, a tömeg szétoszlatásába torkolltak, és bírósági eljárásba a csaló ellen.) Az esemény lélektani elemzése a vallásos látomások természetének bemutatásával a mezőkövesdi látomás (tömeg)lélektani kérdéseit tárta fel a La Salettnél, Lourdes-ban és Fatimánál már ismert és elemzett jelenségekkel összehasonlítva az esetet.

14 A két vizsgálat azt kereste, miért nem alakult ki akkor Mezőkövesden az európaiakhoz hasonló zarándokhely. Kérdőíves adatgyűjtés A kutatás másik iránya, amely a jelent próbálta meg feltárni, jelentette volna a klasszikus kutatási módszerek és idők meghaladását. A karácsonyi ünnep szokásait az életmód szempontjából kívántuk feltárni a jelen ünnepére koncentrálva. Fogalmazhatjuk úgy is, hogy jelenkutatásnak szántuk. Olyan vizsgálatot terveztünk, ahol a kérdezés évét és az előző év eseményeit megpróbáltuk szétválasztani; ugyanis nagyszámú és terjedelmes kérdőívre a választ csak hosszú idő alatt lehet megszerezni, ez mindenesetre több időt igényel, mint az ünnep néhány napja. Ráadásul a kérdezőbiztosok nem vállaltak karácsonykor terepmunkát, meg kellett elégednünk a néhány, karácsonykor felvett interjúval. A kutatás előzményeként néhány, már említett cikket és adatgyűjtéseket említhetünk meg.

15 Ez éppen annyi, hogy a történeti vonulatot is felrajzolhassuk a szokások hátterében, ahogyan azt az általunk modellezett finn példa kívánta.

16 A münsteri és skandináv néprajzi iskolák hatására kialakított finn kvantitatív vizsgálat alapján készült el egy karácsonyi ünnep „antropológiája" típusú munka, rendkívül széles körű és gazdag szempontrendszer szerint. A 360 oldalas monográfia kiemelkedő teljesítmény egyetlen ünnep átfogó, kvantitatív módszerű bemutatására és elemzésére. A kutatás tervezője, Kaisu Joakkola a módszer kidolgozásához az 1968-ban a helsinki egyetem Ethnológia Tanszékén tervezett kvantitatív kutatás tapasztalatait használta fel, amely módszert a finn szociológiától átvéve alakították ki. A korábban alkalmazott eljárások a karácsonyi ünnep kutatásában sok részletet hagytak feltáratlanul: így nem derült ki, hogy milyen átvételek történtek meg a svéd és finn közösségek között, továbbá, hogy milyen újítások jelentek meg, és ezek hogyan terjedtek el. Új szempontként felmerült a finn karácsony jelentéseinek megfejtése és értelmezése (minden évben nagy befektetés és áldozat, miért valósítják meg?). Valonen Niilo 1970-es években folyó kutatásainak és kívánalmainak megfelelve,

17 Kaisu Joakkola a háttérben működő pszichológiai aspektust is fel kívánta tárni. A kitűzött fő cél volt a jelen szokásokat tanulmányozni, de a kutatás nem nélkülözhette a történeti aspektust sem (ahogyan az Valonen Niilo, a változó faluról írt dolgozatában megvalósult 1970-ben). Látni kell az utat a jelenig, úgy kell bemutatni a jelen tényeit, hogy azt összevessük a történeti háttérrel, az egykori ideológiai és pszicho13 SZACSVAY 1998: 123-130. 14 SÉRA 1998/a: 229-237. 13 SÁNDOR 1976: 705-709.: VOLLY 1976: 737-744. 16 JOAKKOLA 1977. 17 VALONEN 1975.