Viszóczky Ilona szerk.: Eredmények és feladatok a matyóság néprajzi kutatásában (Miskolc-Mezőkövesd, 2006)
és helyenként meghivatkozza a kutató adat-közvetítőket is, akik neki átadták az információkat (pl. Hofer Tamás). Ebből, és az ezt követő időből e kutatási témában követte őt Fél Edit és Sándor István kutatása, gyűjtése - érthetően hozzáférhetetlenül. 7 Az 1980-as években megindult központi kutatások során, a nemzettudat főirány akadémiai pályázatain a Néprajzi Múzeum is jelentős összeget nyerhetett a Hoffmann Tamás által elkészített kutatási terv révén. Ebbe beépülhetett - a Mezőkövesd-kutatás részeként - egy mentalitástörténeti kutatás Benda Gyula irányításával: ebben kezdhettem el a fentiekben vázolt szempontok alapján az adatgyűjtést. A projektnek ezt a részét magam dolgoztam ki, kiegészítve - a Benda Gyula által megtervezett Tinnye, Bajna és Uny kutatás keretében - egy tinnyei kérdőíves adatgyűjtéssel, amely a kontroli-települést és-adatgyűjtést jelentette. A kutatás fehér foltjait ez a nem túl nagy léptékű adatgyűjtés sem tudta természetesen felszámolni, de a megtervezett vizsgálat során a 19. század közepétől a 18. század második feléig visszamenőleg gyűjtöttünk adatokat az egyházi levéltári és plébániai hivatali iratanyagból, illetve a diósgyőri koronauradalom peres aktáiból. Ezek révén a klasszikus néprajzi adatgyűjtő időt megelőző korszakot, kérdőívvel pedig a klasszikus gyűjtés utáni jelen állapotot vizsgáltuk, ami kiegészíti a hagyományos vagy klasszikus adatbázist a folklór, mentalitás területén. A beszámolóból kitűnik majd, hogy sajnálatosan ez az adatgyűjtés is félbemaradt (pl. periratok további átnézése, az egri érseki levéltári anyag kimásoltatása), és a feldolgozásból meglehetősen kevés valósult meg. Mégis úgy gondoljuk, hogy Mezőkövesd kutatásában bizonyos utakat megnyitottunk, és bizonyos adathiányokat megszüntettünk. Levéltári adatgyűjtés Nem a levéltári adatgyűjtést gondolom a klasszikus forrásoktól eltérőnek - hiszen például Györffy István nyomában járunk -, hanem az irattípusokat, egészen pontosan a még nem kutatott irattípusokat, illetve a már ismert levéltári anyag néprajzi interpretációját. A miskolci levéltárban Benda Gyula periratokat gyűjtött a diósgyőri koronauradalom Perek és Ügyek iratanyagából Mezőkövesdre vonatkozóan. Mint az jól ismert, a periratok értékes adatokat szolgáltatnak a mindennapok, az életmód rekonstruálásához, és jellegüknél fogva a világi magatartásokról, erkölcsi állapotokról is. Azokkal a megszorításokkal, amelyeket ismerünk és alkalmazunk az értelmezéskor (deviancia, peremhelyzet), az adatokat beilleszthetjük a már ismert képbe. Benda Gyula anyagát feldolgozásra átadta, amiért azóta is köszönettel tartozom. Ebből az anyagból került feldolgozásra Tancsik Rozália tolvajlási pere a mezőkövesdi görög boltjában, amely viselettörténeti és az életmóddal kapcsolatos adatokat tartalmazott. 8 Az 1789 és 1833 között keletkezett periratokból kiemeltem a viseletre vonatkozó adatokat is. 9 A periratok anyaga a viselet kérdésében, de más vonatkozásokban is segített egy, a klasszikus néprajzi kutatás módszereivel elérhető 19. század utolsó harmadánál korábbi időszakra, a 18-19. század fordulójára és a 19. század első harmadára vonatkozóan adatokat gyűjteni. Az 1780-1790-es évek változásaiban egy emelkedő 7 Hogy voltak Fél Editnek ilyen gyűjtései, arra a Vigíliában és a Teológiában, illetve az Új Írásban megjelent írásaiból illetve interjúiból következtethetünk. A Gari Margit-kötet mellett, amely Gari Margit „védelmében" nem volt lefordítható magyar nyelvre, lásd még: FEL 1983: 212-216. (Beszélgetés Fél Edit néprajzkutatóval, riporter Hetény János.) FÉL 1985/a: 865-87., FÉL 1985/b: 947-950., FÉL 1976: 53-68. 8 SZACSVAY 1997: 315-322. "SZACSVAY 1991: 353-355.
