Viszóczky Ilona szerk.: Eredmények és feladatok a matyóság néprajzi kutatásában (Miskolc-Mezőkövesd, 2006)

SzACSVAY ÉVA Mentalitástörténeti adatgyűjtés - törekvés a „kfasszik&s források^ kiegészítésére (kutatási beszámoló; Mezőkövesd, 1980-as évek] Bevezető Az 1980-as évektől, elsősorban a Mezőkövesd kiállítást előkészítő munkálatoktól végzett gyűjtések, az irodalom áttekintése és egyéb információk alapján, az a kép alakult ki bennem - hasonlóan az akkor Mezőkövesden dolgozó többi kutatóhoz -, hogy a „túlkutatottnak" tartott matyó kultúrában számtalan fehér folt található. Ezek között is feltűnő volt a „szellemi néprajz", a folklór hiánya, különösen a szokás- és hiedelemanyagé, vagy a szöveges folklorisztikáé, illetve más, a gondolkodást meghatározó szellemi hagyományé, mint a vallásos élet, a hit, világkép, néphit, illetve a paraszti műveltség, művelődés állapota. Akkor még alig olvashattunk a társadalmi elit és a népi kultúra kapcsolatáról, az olvasási szokásokról, kéziratos közköltészeti anyagról, vallásos népénekekről, népi imádságról, de a vallásos élet megnyilvánulásairól (búcsú, otthoni ájtatosságok, stb.) ma is csak igen kevés publikált adatunk van. Mezőkövesd város monográfiájában is csak a karácsonnyal kapcsolatosan jelent meg Sándor István és Volly István cikke.

1 Vallásos szokásként kutatta fel és publikálta Kresz Mária a „szegények etetését",

2 a halott mennybejutását előmozdító, tizenkét imádkozó koldusasszony megvendégelésének szokását. Néhány epikus folklór publikációt, illetve gyűjtést ismerünk Sándor Istvántól.

3 A zenei anyagból - talán a híressé vált matyó lakodalomnak köszönhetően - viszonylag több a publikáció,

4 mindez azonban nagyon minimális és nagy hiányt jelent ahhoz a sajátos és gazdag szellemi élethez, mentalitáshoz képest, amelyet még a gyűjtések idején tapasztalhattunk. Éppen a folklór e felsorolt megnyilvánulásainak alapján lehetne megrajzolni a mezőkövesdi mentalitást, amiről felületesen sokat írtak, elsősorban a népművészeti alkotó folyamatokkal kapcsolatosan, mégis, egyedül Fél Edit Gari Margittal készített könyvében vázolódik fel egyfajta mentalitásrajz és világkép.

5 Hasonló anyagok gyűjtése valószínűleg már megvalósíthatatlan; e hiányok részben vagy egészben értelmezhetetlenné teszik a társadalmi és mentalitásbeli folyamatokat, jelenségeket, az eddig összegyűjtött ismereteket, sok leírt tényanyagot. Valamennyi adatközlőnk, akikkel kapcsolatban voltunk, sajátos világot tárt fel, aminek középpontjában az adatközlő állt azzal az igyekezettel, hogy az ő sajátos egyéni világát „matyó világként" mutassa be. Ez például az adatközlők közötti feszültséggel, és a matyó valóságról alkotott korábbi képek örökös felülírásával, kritikájával járt együtt. Tapasztalhattuk, hogyan viszonyultak a 20. század eleji tárgyakhoz a múzeumban, hogyan próbálták értelmezni, illetve egyéni látásmóddal átértelmezni azokat. 1 SÁNDOR 1976/a: 705-709.; VOLLY 1976/a: 737-744., 1976/b: 759-760., 1976/c: 765-767. 2 KRESZ 1976: 699-704. 3 SÁNDOR 1976/b: 721-736, és kéziratos gyűjtései az Ethnologiai Adattárban. "SZŰCS 1976: 769-772. 5 GARI 1983.