Viszóczky Ilona szerk.: Eredmények és feladatok a matyóság néprajzi kutatásában (Miskolc-Mezőkövesd, 2006)

G. SZABÓ ZOLTÁN A „népművészet felfedezése "Zichy István életútjában (1901-1910) Korábban már több írásomban foglalkoztam gróf Zichy István (1879-1951) életútjának értékelésével (1. kép).

1 Ezekben a művész és kutató szerencsésen fennmaradt, az 1940-es évek végén fogalmazott naplójának segítségével, főként Kalotaszeghez kapcsolódó történeteket elevenítettem fel. Beszámoltam arról is, hogy a Néprajzi Múzeum Adattárában 7 db, a művésztől 1907-ben vásárolt festményt, illetve vázlatot találtunk.

2 Azért tartom fontosnak ezen időszakok alapos elemzését, mert Zichy István gróf művészeti és tudományos tevékenységében a „vidékhez", a gyökeresen átalakuló paraszti világhoz, illetve az ugyancsak változó magyar társadalomhoz való kapcsolata elsődlegesen fontos volt. Ennek alapján a „népművészet felfedezésedként jelzett társadalmi folyamatot mélységében, egy életút részletes feltárásával kívánom megvizsgálni. Ennek során számtalan kérdés vetődik fel, melyek közül az alábbiak a legfontosabbak. Milyen indítékokat lehet találni egy vagyonát vesztett főúri család életmódjában, amelyek az akkori Magyarország reprezentáns néprajzi vidékeinek ' Zichy későbbi tudományos tevékenységére is hatással lehettek a cikkben vizsgált évek. Csak vázlalszerüen ismertetem későbbi tudományos életútjának főbb állomásait. Tudományos tevékenységének első nagy munkája 1925-re datálható, akkor jelent meg „A Magyarság Őstörténete" című munkája. Ugyanabban az évben választotta meg a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává, majd rá egy évre, 1926-ban szerzett bölcsészdoktori diplomát a pécsi egyetemen. 1931-ben kapta meg magántanári habilitációját a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen. Közben, 1928-ban és 1930-ban a prágai és antwerpeni népművészeti kongresszuson, illetve a római értekezleten a magyar delegáció vezetőjeként szerepelt. A Magyar Történeti Múzeum (vagyis az akkori Nemzeti Múzeum) főigazgatójává való kinevezését 1934-ben kapta. Ezen állásában, több kiállítás rendezése mellett, teljesen újrarendezte a vezetése alatt álló múzeum gyűjteményeinek felállítását, és újraszervezte a múzeum tisztviselőinek tudományos munkáját. Ezalatt, 1937-ben meghívásra előadásokat tartott Milánóban, Genfben és Rómában, valamint részt vett az Isztambulban rendezett török történelmi kongresszuson. Tudományos tevékenységéhez tartozik még, hogy 1934 és 1944 között a Magyar Néprajzi Társaság elnöke volt. Vö. Magyar Múzeumok 1998/4, Tél. 17-18. 2 A törzskönyvi bejegyzés szerint: „1907. II/7. Zichy István Gróftól vétetett. Darabszám: 7. Leltári szám: 72439-72445." (Az eredeti leltári számok az Ethnológiai Adattár 1939-es megalakulásától kezdve, az önálló gyűjtemények kialakulásával folyamatosan változtak. A rajzgyűjtemény önállósodásának éve: 1951-1952. Ettől kezdve külön leltárkönyvbe vezették be az adatokat. így a 7 db, Zichy István által készített kép leltári számai a következők: R. 5422 (Ipolyvisk), 3862, 3932, 3931 (Mezőkövesd), 5798, 7799, 5800 (Kalotaszeg). 1. kép. Gróf Zichy István az ] 930-as években