Viszóczky Ilona szerk.: Eredmények és feladatok a matyóság néprajzi kutatásában (Miskolc-Mezőkövesd, 2006)

értékek krónikása volt, hanem olyan alkotó, aki több műfajban is kísérletezett és maradandót alkotott. Juhász Árpád „krónikás" szerepéről, a népművészet, a népviselet megörökítéséről úgy kívánok szólni, hogy abból elsősorban a matyó viselet, a matyó falvak művészi eszközökkel való megörökítését emelem ki. Úgy vélem, hogy például a kalotaszegi falvak bejárása, az ottani népi kultúra gyűjtőutakon történt feltárása ismertebb, mint más vidékek bemutatása, ahonnan pedig szintén merítettek ihletet a művészek. Thoroezkai Wigand Ede például bejárta az országot Göcsejtől Erdélyig, sőt orosz, finn, dán, norvég, svéd kézműves műhelyeket is felkeresett. Juhász Árpád szintén rengeteget utazott: leánya visszaemlékezéséből tudjuk, hogy „mint a Magyar Népművészet (A Magyar Nép Művészete) munkatársa, Malonyay Dezső jóvoltából első osztályú szabadjeggyel is 1. kép. Juhász Árpád portréja rendelkezett".

6 Malonyay első kötetéhez (A kalotaszegi magyar nép művészete, 1907.) 1904-1905-ben gyűjtötték az anyagot, készítették a rajzokat a művészek. Körösfőin kívül Juhász Árpád, Zichy István, Medgyaszay István, Undi Mariska és Edvi Illés Aladár dolgozott ebben. Malonyay második kötete (1909) többek között Medgyaszay, Körösfői, Juhász, Undi Mariska rajzaira, akvarelljeire épül. A legtöbb Juhász Árpád-rajzot azonban a harmadik, a Balaton vidéki és a dunántúli kötetben találhatjuk, s megfigyelhetjük, hogy például a pásztorfaragások rajza szinte kivétel nélkül az ő munkája. Az utolsó kötetben már nem is szerepel a neve, de megállapítható, hogy vannak benne grafikái.

7 Juhász a néprajz, a népművészet iránt érdeklődök számára tehát leginkább a Malonyay-kötetek illusztrátoraként ismert, ugyanis mind az öt kötetben megtalálhatóak munkái, és szerencsére többnyire szignálta is azokat. O is azok közé a művészek közé tartozott, akiket életfilozófiájuk, a népművészet felfedezése, megörökítése kötött össze.

8 A gödöllőiek közül Medgyaszay István és Zichy István 1906—1907-ben rövid időre megfordult Mezőkövesden, Juhász Árpád és Mihály Rezső az 1910-es években dolgozott a matyóság központjában. Rajzok és Zichy István naplójának utalásai bizonyítják 6 Gödöllői Városi Múzeum Adattára, 93. 184. 1. 17. Varga Kálmán: Néhány adat Juhász Árpád életéből. Juhász Vilma visszaemlékezése (A keresztnév téves, ugyanis Juhász Árpád leánya Gyöngyvér, felesége pedig Omelka Vilma volt. Az adat Tárnok Lászlóné, sz. Oláh Piroska szíves közlése, akinek édesanyja Juhász Margit volt). (A továbbiakban: Életrajz) 7 SÁFRÁNY 2003: 153. 5. jegyzet. MALONYAY 1922: 169, 209, 215. 169: A solymosi (Heves) templom, 256. rajz. 209: A jellegzetes felvidéki ház eleje, 325. rajz. 215: Fonott vértelek és gerendázata (Tárkány, Heves), 341. rajz. Szignálatlan, de valószínűleg az ő ceruzarajzai: 201: 308. kép. Házak a patak partján Sólymos községben (Heves), 309. kép. Részlet Felnémetről (Heves), 260: 408. kép. Felnémet község utcája kútágassal (Heves), 260: 409. kép. Kútágasok. 311: 396 a kép. Utcarészletek Rimaszombatból. 8 KESERŰ 1982.