Paládi-Kovács Attila: A Barkóság és népe (Miskolc, 2006)

11. Népzene, tánc és játék

tanulságos, hanem a régi ízléshez való ragaszkodás, s az új igényhez való alkalmazási mód miatt is figyelmet érdemel. Nincs hasonlónak nyoma sem a Szárazvölgy és a Cserehát, sem Dél-Borsod magyar néprajzi csoportjainál. A summásdaloknak a Barkóságban kisebb volt a jelentősége, mint a szomszédos észak-hevesi és nógrádi palócoknál vagy a matyóknál. Ezzel szemben a bányászdalok a táj dalkultúrájának jellegzetes csoportját alkották. Ezek többnyire új stílusú népdalokból alakultak ki. Dallamuk, szövegük kitapintható kapcsolatot mutat azzal a népdallal, amelyből a bányászváltozatot átköltötték. Ezek NEMCSIK Pál kutatásai révén váltak az irodalomban is ismeretessé. Kedvelt bányásznóta volt a vidéken az alábbi: A vaj ácsi kőszénbánya, de magos De sok szegény bányászlegény hervad ott! Elhervad ott, mert büdös a levegő, Sötét bánya olyan mint a temető. Bányászlegény, ha bemegy a bányába, Éles csákányt vágja bele az ortba. Gyere pajtás, üssük-vágjuk a szenet, Mert minálunk aranypénzzel fizetnek. A bányába keresik az aranyat, Nem az ágyon, se nem a pendel alatt! Mert ha azt a pendel alatt keresnék, Bizony Isten a bányába nem mennék! Valamikor a 19. század utolsó harmadában, vége felé megjelent a népdalok szövegében a gyári életmód is. Többnyire új stílusú népdalokat énekeltek ilyen aktualizált szövegekkel: Fújják már a hatot a nádasai gyárban, Minden kislány a babáját várja, Én is azért kerülgetem a vasgyárat, Este nyolc órára várom a babámat. (Borsodnádasd) Nincs mód itt a népdalok tematikus csoportok szerinti áttekintésére. Ezekből LAJOS Árpád gyűjtései mellett szép számmal található ÁG Tibor: Édesanyám rózsafája, ISTVÁNFFY Gyula: Palóc népköltési gyűjtemény című kötetében. UJVÁRY Zoltán: Gömöri népdalok és népballadák című (Miskolc, 1977) gyűjteményében Gesztetérői közli a barkó vidék helyi megfogalmazású balladáit. Az Angódi Borbála (A szégyenbe esett lány), Csáki bíróné lánya (A halálra táncoltatott leány) és Fehér Anna balladáéi (kezdősora: Fehér László lovat lopott...) ugyanúgy éneklik a Medvesalja és a Hangony-völgy községeiben is, mint Gesztetén.