Paládi-Kovács Attila: A Barkóság és népe (Miskolc, 2006)

9. Az esztendő ünnepei jeles napok

juhász volt a betlehemjáték szereplője. Egy- vagy kéttornyú templomot utánzó betlehemüket az angyalok vitték, akik hosszú fehér inget viseltek, a fejükön pedig színes, belapított papírsüveget. A betlehem belseje apró szentképekkel, oltárral, a jászolban, barmok között fekvő kisdeddel és négy szál égő gyertyával volt kitöltve. Először mindig bezörgettek, beköszöntek és megkérdezték „szabad-e a kis Jézuskát köszönteni." Amikor a háziaktól erre engedélyt kaptak, az angyalok beléptek a betlehemmel és rázendítettek: „Keljetek fel jó bojtárok Mert angyal szól, hallgassátok Mert Messiás született Ki megjövendöltetett, Glória. " Erre bejött az első pásztor és mondta: „ Én csak szegény pásztor vagyok, Nincsen kincsem, nem adhatok, Behoztam egy szép báránykát, Oh szép Jézus fogadd el hát. " Az angyalok ráfeleltek: Glória. Ekkor belépett a második pásztor: „ Hol vettem én itt magamat, Hová húztam fáradt lábaimat, Még a hegyeken is túl jártam, Pásztor pajtásaimtól úgy elmaradtam, Juhaim, nyájaim, pajtásaim, Tudom, hogy bánkódtok, édes jó barátim. " Akkor bejött a harmadik pásztor: „Hopp! Isten jó napot, Lám én is itt vagyok. Tudom, hogy engemet Jó szívvel vártatok. " „Három fertály hétre ide érkeztem. Olyan nagyot ugrottam, hogy majd kitört a nyakam." - Glória - mondták az angyalok, s közben már az öreg juhász is kopogtatott az ajtón. Egyik angyal kiszólt: Ki a '? Közben az öreg méltatlankodva belépett: „Nem ki, hanem be. " „ Hát ti idi be ' isztok, esztek, Az én ősz szakállamról nem is emlékeztek? " - folytatta a méltatlankodást. A három pásztor nadrág fölé kieresztett inget, hegyes papírcsákót viselt, kezében csörgős botot rázott. Az öreg juhász öltözéke kifordított bekecs, báránybőr