Kriston Vízi József: Vendégségben Palócföldön (Miskolc, 2004)

„Kútba estem, ki húz ki?... " - A répáshutai fiatalság életmódja és társas élete

bálokon a kicsiktől a legidősebbekig bárki részt vehetett, ha belépőt váltott. Az 1950-es években pl. 10 forintot fizetett egy legény, míg a lány vagy egy fiatal házaspár ennek csak a felét. A szülők gyakran magukkal vitték gyermekeiket is, hogy a kisebb már időben elfigyelhesse a mozgást. Ilyenkor a folyosón vagy egy sarokban gyakorolták a nagyobbaktól látott lépéseket, s a legegyszerűbbet, a csárdást már igen korán megtanulták. Amelyik lánynak még nem volt udvarlója, azt szokás szerint az anyja kísérte el vagy bátyjának gondjaira bízva engedték a bálba. Az ifjaknak szigorúan kikötötték, hogy mikorra kell otthon lenni, s ezt a szülők számon is kérték. 1945 után már a különböző ifjúsági szervezetek (EPOSZ, DISZ, majd a KISZ) helyi tagjai szervezték ezeket a bálokat. Az ő kezdeményezésükre rendezték meg hosszú éveken keresztül október vége felé a szüreti bált. A terem feldíszítéséhez és a nagy füzérekhez szükséges szőlőt Bogácsról vették meg. A mulatság délutánján a fiatalok különböző tréfás öltözékekbe bújva díszes lovas szekereken vonultak végig az utcákon és musttal kínálták-invitálták a falubelieket. A terem mennyezetéről szőlőfürtök lógtak, s a legények arra törekedtek, hogy onnan egyet-egyet észrevétlenül leszakítsanak. Ha valamelyikük rajtavesztett, akkor annak a fürtöt meg kellett váltani. Karácsonykor, midőn a fiatalok betlehemező csoportjai befejezték köszöntő útjukat, összejöttek valamelyik háznál és a csobolyóba gyűlt bort meg a süteményeket közösen elfogyasztották. Ha még éjfél után is együtt maradtak, akkor már táncolni is szabadott nekik. Az ezt követő estén pedig a legények már az egész falu számára rendezték meg a szokás szerinti bált. Az év utolsó napján a fiatalság egy-egy csoportja szintén összegyűlt néhány háznál és elmulatták az évet. A lányok tepertős pogácsát sütöttek és azzal kínálták a vendégeket. Zenének ilyenkor megtette a cincogó is: valamelyik fiú egy fésűre tett selyempapírt rezegtetett fújásával, s a többiek nevetve bár, de erre is hajnalig táncoltak. Újév estéjén aztán már ismét cigánybanda húzta nekik a bálban. A téli időszak társas szórakozásának talán legkiemelkedőbb eseményei a farsangkor tartott „hosztyinák" (vendégségek, lakomák) voltak. Ezek kifejezetten a fiatalok együttlétén alapultak, s így nem csoda, hogy adatközlőink mindegyike még most is élénken emlékezik erre. A legidősebbek szüleik elbeszéléséből úgy tudják, hogy egy hétig is tartották a farsangot. Később már csak a vasárnap estétől szerda éjfélig tartó időszakot mulatták végig, míg aztán egy napra zsugorodott ez az ünnep. Azonban közös mozzanatuk, a maskurások járása mindvégig megmaradt. A különböző mulatságos alakokban mutatkozó farsangosok az összegyűjtött adományokból és pénzből rendezték összejövetelüket, amit vagy egy közösen kiváltott házban vagy külön bandánként, egy-egy családnál tartottak meg, „ott, ahol nagyobb konyha volt". A lányok fánkot, herőcét és bogácsát készítettek, valamint rumos teát főztek, amit a legények pótoltak ki az általuk hozott borral. Összejövetelük helyétől függően az ott levő bíró vagy a háziak felügyelete mellett mulattak, táncoltak éjfélig. A fiatalok hétvégi, illetve ünnepi mulatságainak sorát tavaszonként Répáshután is a húsvéti napok nyitották meg. Korábban a locsolás estéjén jöttek össze a bálozok. A legények büszkén viselték a legkedvesebb lánytól kapott, s a táncra feltűzött rozmaringot. Mondták is egymásnak dicsekedve: „ezt én ettől és ettől kaptam, máma este vele táncolok!" A tavaszi ünnepek sorába tartozik május 1., de megünneplése községünkben csak az utóbbi évtizedekben (1945-től) vált hagyományossá. E nap reggelén a majális szervezői ökrös szekéren vagy lovas fogattal jártak végig a falun és a felpakolt egy-két hordó sörből mindenkit megkínáltak. Ezután minden család felkerekedett, s kivonultak a Singlár alatti rétre (Kövesváradi rét), ahol a fiatalok énekes-táncos műsort adtak, majd egész estig kinn mulattak a szabadban. Az utóbbi időkben e nap éjszakáján szokás májfát