Kriston Vízi József: Vendégségben Palócföldön (Miskolc, 2004)

ELŐSZÓ (Kriston Vízi József)

ám a helyi sajátosságok érthetően mindenhol egyéni színezetet adtak az ottani szokásképnek, így sikerült nyomára bukkanni például több, már a folklórizmus fogalomkörébe tartozó legújabb kori szokás-gyakorlásnak, a közösségi, kis- és nagyobb csoportokat érintő és szervező társas együttléti és szórakozási formáknak. Kikerülhetetlen volt ez, hisz' akkoriban (is) szemünk előtt zajlott egy újfajta érték átrendeződés, amely a távoli falvakban is érzékelhető „kényelem-szocializmus" hatására mind a szellemi, mind pedig a tárgyi világra - most már tudjuk, csak egy rövid időre, de jelentősen - befolyással volt. Szintén ezek az évek tették világossá számomra, hogy az önálló játékkultúra őrzésében, átvételében, alakításában és variálásában mindenkor legaktívabb serdülök világa - helyzetéből adódóan - mennyire érzékeny s sérülékeny; fontos tehát az ennek lelkimentális és társadalmi vonatkozásaira is figyelni a téma kutatójának. Még akkor is, ha „csak játék"-ról van/volt szó... Szám szerint tizennégy, rövidebb-hosszabb tanulmány olvasható az alábbi válogatásban; olyan, amely nem kizárólag a klasszikus palócság, hanem az északi magyar népterület széles földrajzi sávjában és különféle, jobbára tárgyi és szellemi folklór témákban született. A játék-, és játékszer történettől a fiatalság társas életének változó rezdülésein és/vagy egy-egy - korábban innen nem ismert - dramatikus játékokon át húzódik a gondolati ív a negyedik, záró egység látszólag vegyes fejezetéig. Ott, ahol egyes folklórmüfajok és -jelenségek végleges elhalását, mások esetében az újjászületéshez vezető változás esélyét dokumentálhattuk. A tanulmányok minimális, csak a legszükségesebb stiláris változtatásokon mentek keresztül; jegyzetelésük és az irodalom minden esetben az adott megjelenési hely akkori elvárásait tükrözi. Ritka öröm és lehetőség az újraközlések mai, anyagiakban szűkös világában, hogy egyáltalán nem kellett elhagyni a dolgozatok eredeti illusztrációiból! Miként az egyes tanulmányok végén vagy a különböző utalásokból is jól kiolvasható, írásaink, illetve az azok alapját szolgáló előtanulmányok az 1978 és 1984 közötti időszakban születtek. Őszinte büszkeséggel tölt el, hogy e kötet gondozását, megjelentésének minden apró gondját, az ezzel kapcsolatos tenni- és szervezni valók legnagyobb részét a pályámon elindító intézmény, a Herman Ottó Múzeum mostani vezetése vállalta. Talán nem sértek meg senkit, ha ennek kapcsán elsősorban Viga Gyulának - a szerkesztői munkát jóval meghaladó - baráti törődését, és Feketéné Bíró Edit technikai segítségét emelem ki most. A mostani kiadás előkészítése során Bíróné Molnár Csilla gyűjteménykezelő (Eger), Szentesi Edina fotótár vezető (Miskolc), Marozsán Zsolt muzeológus (Miskolc), Kamrás Lajos operatőr (Eger-Szarvaskő) nyújtott figyelemre és említésre méltó segítséget. Pályám kezdetét, majd annak alakulását többen is nyomon követték, számon tartják ma is, és ez szintén igazi öröm. Ezért sajnálom, hogy ennek már nem lehet részese Bakó Ferenc, Fiigedi Márta, Kunt Ernő, Szabadfalvi József, Szabó János Győző és Zólyomi József. E tanulmánykötet néhány írása a múlt értelmes felidézése mellett valamelyest az akkori jövőt, mostani jelenünket is próbálta fürkészni. Merem remélni, hogy a ma olvasója talán a jövő(jé)re nézve is lel majd bennük használhatót. Budapest, 2004. augusztus 22. Kriston Vízi József