Kriston Vízi József: Vendégségben Palócföldön (Miskolc, 2004)

„Termett a meggyfa... " - Lajos Árpád, a népi gyermekjátékok kutatója

Lajos Árpád, a népi gyermekjátékok kutatója A

mikor a kutakodó vagy csupán kíváncsi olvasó becsukja Lajos Árpád immár klaszszikus, játék- és pedagógiatörténeti szempontból egyaránt igen figyelemre méltó munkáját, joggal veti fel az első és kézenfekvő kérdést: ki is volt „A magyar nép játékai" című gyűjtemény szerzője? Színes élettörténetének felvázolása, a reá való kortársi visszaemlékezés - jellemző módon - a hatvanöt éves, de még akkor is fiatalosan lendületes néprajzkutató 1976 őszén bekövetkezett tragikus halálát követően megrendült kor- és pályatársaira várt. így Bartha László, Morvay Péter, Szabadfalvi József és Viga Gyula érzelmektől korántsem mentes, de őszintén meleg hangú nekrológjai, majd tíz évvel később Környeyné Gaál Edit kis összegzése adtak bő vázlatot szerzőnk (teljes egészében még mostanra sem készen álló!) portréjához. Lajos Árpád szülei régi miskolci szűcsmesterek leszármazottai voltak s maguk is e foglalkozás művelőiként, tudásuk gyarapítása végett egy ideig Párizsban éltek. Fiuk is ott született /97/. december 7-én. Az első világháború e külföldre vetődött kis magyar családot még idegenben is szétválasztotta: édesapját internálták, anyjuk pedig hazatért két gyermekével, mígnem 1920-ban ismét együtt lehetett a család. Lajos Árpád elemi és középiskoláit Miskolcon végezte, majd a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem magyarnémet szakára járt. Ez a tény azonban még egyáltalán nem ad magyarázatot arra, hogy a leendő ifjú tanár érdeklődése (az 1930-as évek derekán) miként fordult a néprajz, vagy ahogyan nem sokkal azelőtt is nevezték: a néptudomány felé. Papp József kitűnő összefoglalójából („A néprajzoktatás története a budapesti Tudományegyetemen." Dissertationes Ethnographicae 5. 49-97. Bp. 1985.) tudjuk, hogy az 1930/3l-es tanévtől Lajos Árpád (1911-1976)